MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 19.

2/30. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-117. • 1962. október 19. - Napirend: - 1. Az október 27-28-án tartandó megyei pártértekezlet beszámolója és a határozati javaslat. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.

Szabó Berény et: Én a beszámolót jónak tartom,de röviden az alábbikat szeretném felvetni. A 32. oldalon az első bekezdésben, ahol az állattenyésztés kérdéseivel foglalkozunk, ami kimondja, hogy ráfizetéses, szeretném megmondani helyes felvetni, de ellentétben van egy másik megállapítással a 35* oldalon, ahol azt mondjuk, hogy állami gazdaságok ebben a vonatkozásban is mintaképei lehetnek a tsz-eknek.Résztvettem a budai járási pártértekezleten, ahol Bori elvtárs azt mondotta az állami gazdaságoknak, hogy vigyázzanak mert némely szövetkezet már lassan tulfogja haladni az állami gazdaságot. Az állami gazdaságoknál köztudott, hogy az értékesítési áraiknál is bizonyos dotációt élveznek, pl. a szarvasmarha kg. után 3»5o Ft-ot kapnak vagyis többet, mint a tsz-ek. Ha minden tsz. 1 kg. után többet kapna még inkább törekednének szarvasmarha hizlalásra. Ugy gondolom a termelés szemoontjából egyértelműen kellene mérlegelni a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat is. Vannak olyan tsz-ek, amelyeknek az általuk kitűzött sertéshizlalást azért nem tudják megoldani, mert 3 q takarmányra lenne szükségük és ezt nem tudjuk részükre megadni. Jobban keÍLeiie ezeket a szövetkezeteket is segiteni. Jobfcan össze kellene h-ngolni a terveinket, hogy az év végén ne süljön ki, hogy egy-egy tsz. objektív okokból nem tudja a tervét teljesíteni, termelés kiesés lggyen. A tervek nem megfelelő összehangolásából adódik az is hogy ebben az évben is mintegy 2ooo db. olyan szavarmarha van a megyében, amelyeknek a megvétele ebben az évben bizonytalan. Ha mi a tervezésnél nem járunk körültekitően el itt is lehetnek ilyen bajok. A tsz-ek egyik másik helyen igen jó alapanyagot állítanak elő kocából és süldőből és nem tudja meghizlalni, pedig ebben évek munkája fekszik, mert nincs takarmány, A másik gondolatom az, hogy a tsz-ek, ha képesek megérdemlik a további állami támogatásokat, még azokkal az állami gazdaságokkal szemben is, akik eddig megálltak a helyüket, de ha ezeknek a funkcióit a termelőszövetkezetek áttudják venni, akkor vegye át a tsz. A 35. oldalon amikor a tsz-ek támogatásáról beszélünk, szeretném elmondani, hogy vannak olyan intézkedések, amelyek korábban megtették a hatásukat, ezek ma már gátolják a fejlődést. És ezeket a rendelkezéseket, intézkedéseket, ami ma már érthetetlen meg kellene szüntetni. De van számos ilyen más kérdés is és helyes lenne, ha nem ragaszokodnánk mereven a korábban hozott határozatokhoz. A 37- oldalon az öntözéssel kapcsolatosan. Nem tudom hem e lehetne a gépállomásokhoz hasonlóan öntöző állomásokat létesíteni. A duna mellett kiszáradnak a kukorica területek, nem e lehetne ezeket a területeket egyszer elárasztani vízzel, ami meghozná a maga eredményét. Fellehetne használni még a tűzoltó fecskendőket is. Ki kellene használni véleményem szerint minden adottságot, ami a terméshozamok növelését segitené elő. A határozati javaslattal kapcsolatosan a 7. oldalon a 2. bekezdésnél a növénytermesztésben a legfontosabb feladat a terméshozamok növelése és ezen belül a kenyérgabona szükségletet meg kell oldani. Egy magában a terméshozamok nem eléggé preciz.