MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. október 19.

2/30. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-117. • 1962. október 19. - Napirend: - 1. Az október 27-28-án tartandó megyei pártértekezlet beszámolója és a határozati javaslat. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-33.

Nádor Emiiné Király elvtárs: Nekem az az észrevételem, hogy érdemi vita végett jöttünk össze és nem mondatok stilizálására, A pártbizottságnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy a megye helyzetéről aaott elemzést érdemben mutassa meg. Mondatokat, szavakat lehet máskép is fogalmazni, de nem ez a célunk. A pártbizottság tagjai a legnagyobb mértékben éljenek a lehetőséggel, hisz a saját beszámolójukról van szó, A pártbizottság beszámolóját elmélyült elemzéssel kell, hogy a pártértekezlet elé vigyük. B orb ás elvt árs: A beszámoló és a határozati javaslat mezőgazdasági részével szeretnék foglalkozni. Szerintem hagyon döntő az amit Horváth elvtárs mondott, hogy önkritikusabban adjunk számot a mult pártértekezlet óta végzett munkánkról. Igaza van Horváth elvtársnak nem elég önkritikus a beszámold és egy sor problémát nem érintett. Tudják az elvtársak, hogy a megyében az átszervezést jól oldottuk meg, azonban sokkal nehezebb probléma a termelőszövetkezetek gazdaságosságának, termelésének és tervezésének, ellenőrzésének irányítása. Tudják az elvtársak hogy ta aly is loo milliós eltréséek voltak a termelési és a bevételi tervezés tekintetében, az alapos tervezés és jó ellenőrzés hiánya miatt. Ilyen hibák még ma is előfordulnak. Nem szükséges részletesen indokolni, hogy mi okozza. Véleményem szerint erre a kérdésre a határozati javaslatban nagy figyelmet kell forditani. A másik probléma a beruházás kérdése. Nem arról van szó, hogy roszszul használtuk fel a pénz-eszközöket és arról sem, hogy a termelőszövetkezeteket saját erő beruházásaikat rosszul használták volna fel, de tudni kell, hogy e téren sok ötletszerűség van. A beruházásoknál a szövetkezetek gazdaságosságára goíidolok. Ezt a problémát most az utóbbi időben vizsgáljuk és bizony a mai szemmel nézve már nem felel meg a követelményeknek. Nem akarok részleteket emliteni, de Horváth elvtárs sokat birált bennünket, hogy terveztük meg az épületek elhelyezését. Hiányosságot látok abban is, hogy sok szervnek feladata és kötelessége volna résztvenni ebben a munkában, de nem vesznek részt. Pld. az állategészségügy. Birálják, hogy sertés koporsókat építünk de ha segitséget kérünk nem nagyon adnak. Problémát látok még a fejlettebb növénytermesztés és állattenyésztési médszerek elterjesztésénél is. Nagyobb ütemben is elterjeszthetnénk pld. a levegővel történő széna-szállitást. Ismerjük ennek az előnyeit és mégis nehéz elterjeszteni. Továbbá a zöldség termelés gépi müvelése. Bár léptünk előre, de nagyon keveset. Pld. 6.2oo kh. paradicsomból 2.ooo ikersoros palántázással történt, pedig bebizonyosodott, hogy ennek sok előnye van, mind a növényápolás, mind a n vényvédelem és betakaritás terén. Véleményem szerint az ilyen fejlettebb növény és állattenyésztési módszerek nem megfelelő ütemben terjednek és ezt a munka közép pontjába kell állitani. Ilyen probléma még a termelőszövetkezetek gépi eszközeinek gazdaságosabb, ésszerűbb felhasználása. Sokszor láthatjuk, hogy 45 léerős traktor huz egy pótkocsit, nem is beszélve arról, hogy egy ilyen traktor a kukoricabehordásnál félnapokat eláldogál,holott jobban kitudnák használni, ha a