MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. augusztus 2.
2/27. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-81. • 1962. augusztus 2. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 1. A KB gépiparról szóló határozatából adódó feladatok. A kongresszusi munkaverseny helyzete Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-36.
A jelentésben közölt tényadatok bizonyítják, hogy a Központi Bizottságnak az itt idézett határozata végrehajtása eredményesen folyik a megyében. Szakali elvtárs kiegészítőjében ez szintén szóba került. Ebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy az üzemeink kollektivái feltárják°tartalékokat, amelyek elősegítik az ipar fejlődését. Le lehet vonni azt a következtetést is, hogy megértik az üzemek vezetői, hogy fel kell zárkózni minél nagyobb mértékben a nemzetközi színvonalhoz, le kell küzdeni a nehézségeket, amelyek a termelésben mutatkoznak elsősorban. E köré csoportosítom a felszólalásom is. A nemzetközi színvonal ugy látom egyik döntő kérdés az iparvezetésünkben. A Központi Bizottság gépiparra vonatkozó határozata is lényegében erre irányítja az általános figyelmet. Tudomásul kell venni azt, hogy iparunk nemcsak belső piacra termel és a belső piacon sem ugy van már, hogy bármit termelünk, elkapkodják. A belső piac is igényessé vált és ezt tudomásul kell vennünk. Ezen túlmenően arra kell törekednünk, hogy minél nagyobb mértékű külkereskedelmet tudjunk lebonyolítani a kapitalista piacokon. Nekünk az a törekvésünk, hogy a szocialista ipar termékei^ ne csak külső megjelenésükben, hanem minőségileg is az élvonalba kerüljenek, ellenkező esetben külfölddel nem tudunk megfelelően kereskedni. Hogy mitysn nagy harc folyik a piacokért, arra ugy gohdolom, a Népszabadság legutóbbi száma utal, amikor az Európai Közös Piac vámtarifa szankciókat léptetett életbe az Egyesült Államokkal szemben. Fel kell figyelni erre a hirre, mert ez mutatja, hogy milyen harc folyik a kapitalista országok egymás közti termelésénél is. Néhány problémás kérdést vetnék fel, elsősorban a specializálás kérdését. Minden vállalatnak az a törekvése, hogy minél kevesebb cikket minél^nagyobb sorozatban gyártson. Azonban véleményem szerint ez nem megy kielégítő ütemben, ezen a téren sokkal nagyobb léptekkel kell előre haladni. Pl. a Mechanikai Müvekben 11 féle cikket gyártunk, mellyel a hazai ós külföldi igényeket is ki tudjuk elégíteni, mégis az a helyzet, hogy a vállalat termelő kapacitása, állóeszközei nincsenek teljes mértékben kihasználva. Nem az hátráltatja egyes termékek sorozatban gyártását, hogy sokféle terméket gyártunk, hanemaz^ JjQgy nincs a vállalat kapacitása lekötve és azért nagyobb lépést előre tenni• azer^uavözlöm a magam részéről és a vállalat kollektívája nevében a KGST legutóbbi határozatait. A legutóbbi hetekben külföldi elvtársakkal tárgyaltunk, iparvezetőkkel, akik a KGST határozata alapján jöttek hozzám, ők is egyetértenek velünk, hogy helyes lenne sokkal jobban megosztani a profilokat. Lehetetlen, hogy mi is ők is 7-800 féle kondenzátort gyártsunk. Egyébként meggyőződésem, hogy minden népi demokráciában hasonló a helyzet. A specializálással kapcsolatban vet(Jflh,fel vidéki ipartelepítés problémáját. Mindenki egyetért, hogy ez rendkívül helyes, de a végrehajtás nem megy ilyen simán, bizonyos torz intézkedések mutatnak erre. Pl. helyes volt az ipar Ikladra való kitelepítése, ez*pfr rövid idő alatt komoly hasznot jelent, viszont véleményünk szerint ennyire nem volt helyes a REMIX gyárnak Szombathelyre való telepítése. Az iparigazgatósághoz tartozó egri vállalat ugyancsak nincs lekötve megfelelően kapacitás szempontjából, oda is lehetett volna ellenállás gyártást helyezni. Tovább mennék ebben a kérdésben. Mi is gyártunk erősáramú kondenzátorokat, ez a mi profilunk, ugyanakkor a REMIX gyár is gyártja. Feltétlenül összhangba kell hozni e kérdést. Az iparigazgatóságnak össze kell ülnie és megbeszélni ezt a problémát. Ha nem a REMIX-nek, hanem nékünk adta volna ezt a gyártmányt, akkor a mi termelő kapacitásunk ki lenne használva, igy viszont a REMIX problémája növekedett. Nem ugy vetnénk fel, hogy mi be akarjuk kebelezni a RSMIX-et, hanem a túlzsúfoltságán tudnánk csökkenteni Az önköltség túlhajszolt csökkentése sem jó. Ez odavezet, hogy egyes gyárak, vagy üzeaek inkább maguk gyártják le kisebb lehetőségekkel a szükséges alkatrészeket, , minthogy más üzemektől kérjék azt f ^i^y köti őket a vállalási határidő elhúzódása.^ ) Javaslom, az ipari osztály fordítsa erre figyelmét, mert ugy gondolom, ez nemcsak minálunk tapasztalható, hanem az üzemeknél általános tendencia. • /• • G
