MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. augusztus 2.

2/27. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-81. • 1962. augusztus 2. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 1. A KB gépiparról szóló határozatából adódó feladatok. A kongresszusi munkaverseny helyzete Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-36.

tes elvtárs ösztönzésére tervbe van véve, hogy a Felvonógyár vállalatunk területén létesit egy elektrosztatikus festődé üzemet, amely kisérleti célokon tul külföldi bemutatást is lehetővé tenne. Ez nagyban elősegitené a Felvonógyár ftláktrostatikus berendezésének exportját. Éppen ezért ez műszaki fejlesztési alapból elszámolható lenne. Jelenleg azért nem tudunk egy 4-5 milliós nagyságrendű műszaki "fejlesztési alapot felhasználni - erre egyébként lehetőségünk volna,- mert a KGM Iparpolitikai Főosztálya nem mer magának gondot csinálni, hogy a későbbiekben * mint a termelésbe belépő kisérleti üzem - ezt a műszaki fejlesztési alapot tárcahitelből /beruházási alapból/ hogyan fedezze. Természetesen az elektrosztatikus festődének műszaki fejlesztési szempontból óriási jelentősége van. Szakali elvtárs megbírált bennünket a készletek növekedése miatt. Bár a Nemzeti Bank szerint a készletek vonatkozásában a jobb vállalatok közé tartozunk, mégis nálunk valóban nem hogy csökkentek volna, hanem növekedtek a készletekjanuár l-hez képest és ném egy millióval - ahogy Szakali elvtárs mondta - hanem 5-6 millióval. Bár a készletek nálunk emelkedtek, a készlet-normativáktól nem térünk el nagyobb mértékben'mint sok más vállalat. A készlet csökkentésének fontosságát tudjuk, népgazdasági összefüggéseit ismerjük. Intézkedéseket tettünk ugy a gazdálkodás alá vont anyagok, mint a gazdálkodás alá nem vont anyagok és a bfejezettlen állomány csökkentésére. Számitásunk szerint, ha az év végére nem is érjük el a normatívában meghatározott készletszinteti a Nemzeti Bank által letárgyalt gazdálkodási terv teljesítve elsz. [ A termelékenység növekedésével kapcsolatos bírálat nem pontos, mert j bár a termelékenység nálunk tényleg vontatottan emelkedik, az a viJ szonyszám, hogy mennyit fedezünk a termelés felfutásban termelékeny^ ségből, önmagában sokat nem mond és'sok körülménytől, mindenekelőtt a volumenemelkedés nagyságától függ. így például a mult évben valóban csak 5o % körül mozogtunk termelékenység növekedésben. Ez a viszonyszám az idén 126 % lesz. Az idei számért sem kell bennünket különösen dicsérni /mert ez a számokból látszólag következne/, ugyanis ez egy alacsony termelés-felfutással párosult, másrészt pedig főként a folyamatos norma-karbantartás következtében kihasznált veszteségidő csökkentésből és munkaintenzitás növekedésből és kisebb részben műszaki fejlesztésből ered. Szeretnék néhány szóval a műszeripari fejlesztésének problémájával foglalkozni. A műszeripar termelését a gépipari termelés szerkezeti megváltoztatása érdekében az 5 éves tervben 2 1/2 - 3 szorosára kell emelni. Ez a termelésnövekedésnek elsősorban exportnövekedésben kell jelentkeznie. A volumen emelkedésének három főproblémáját említeném megs 1/ A műszerek műszaki szinvonalat. Csergő elvtárs a mult év őszi pártbizottsági ülésen a műszerek 3o %-át minősítette a világpiaci szinten lévőnek. Ily módon nagyon nagy a lemaradásunk a világpiaci színvonalhoz képest és elsősorban ez a magyarázata az alacsony, 6-8 %-os tőkés részaránynak a műszeripar exportjában. Ez az oka a kedvezőtlen exportgazdaságosságnak is. 2/ Bizonytalanságot látok éppen fenti okok miatt a műszeripar magas vo lumenü termelésének rendelésekkel való kitöltésében, illteve a kereskedelmi értékesítési vonalon. 3/ Mindkettőből, de főleg a műszeripari biztos munkaellátásának szempontjából kiutat csak a KGST megállapodások jelenthetnek.