MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. április 20.

2/26. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-88. • 1962. április 20. - Napirend: - 1. A mezőgazdaság helyzete. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-46.

Megyeri elvtárs folytatása

. Az állami gazdaságok is csak azóta tudnak megállni talpukon és azóta értek el eredményt, mióta rátértek az önköltség elemzésére. Volt olyaa tsz* - kettő - mindkettőbe ÁG_tól odakerült vezetők voltak és még az évvégi számok sem fedik a valóságot. Nincsenek Összehasonlító számok, nem lehet eligazodni. Javaslom a határozati javaslatba bevenni, hogy ki kell dolgozni olyan módszert a tsz-ek részére, hogy azzal havonta a tsz. gazdálkodását mérni lehessen, kezükbe kerüljenek a vezetőknek a számok, hogy azután aszerint? tudják év közben alaki tani, formálni a tsz. gazdálkodását* Babinszki elvtárs /Cegléd járási titkár/ Járásunk az egyik legnagyobb mezőgazdasági jellegű járás, s 196o-ban egyike volt a leggyengébb járásoknak. Engedjék meg az elvtársak, hogy rövid tájékoztatást adjak, hogyan sikerült előbbre menni 1961-ben, minek köszönhetjük az elért eredményeket. Az eredményekkel nem dicsekedni akarunk, inkább a tapasztalatok elmondásával segiteni akarunk azoknak a járásoknak, amelyek az átszervezés után járták meg azt az utat* amin ml is keresztül mentünk. Másrészt különböző helyekről, különböző elvtársak részéről tapasztaltunk olyan észrevételeket, hogy mi helytelenül jártunk el akkor amikor arra törekedtünk, hogy a járásban ne legyen 1961-ben egy mérleghiányos tsz. sem. Azt mondták, hogy tul rózsaszínre festettük a 61-es évet és azt mondtják, hogy a nagykőrösiek jártak jól, mert a 44/b* alapján jelentős állami segítségben részesülnek. Hogy ezt hogyan értelmeztek nem tudom, mindenesetre OJakács elvtársnak ilyen módon adagolták be ezt a dolgot* Ha a tsz-ek megsegítése csak ilyen módon lehetséges, azt nagyon helytelennek tartom* Eredményeink olyanok, amilyenek, nem lakkoztunk, megelégedve nem vagyunk, mert a követelményekhez képest nagyon lemaradtunk, viszont 1960- hoz képest mentünk előbbre. A számok beszélnek, abból minden kiderül* A járásban 196o-ban lo mérleghiányos tsz. volt, 6,£ millió ft. mérleghiánnyal. Akkor is 29 tsz. volt és most is* 1961- ben mérleghiányos tsz. nem volt* A tagok részesedése 196o-ban 6o milliót tett ki

f 1961-ben 8o*4 millió ft. volt* Közösből az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 6.860 ft. volt 196o-ban, 1961^ben lo#327 Ft* Munkaegység értéke járási átlagban 196o-ban 22.83 Ft, 1961-ben 27*73 Ft* Nem munkaegység szerinti részesedés 196o-ban nem volt, 1961<-bea 13 milliót tett ki* Ezt munkaegységhez hozzászámítva, a munkaegység értéke járási átlagban 31 ft»* volt. A tagok jövedelmének jelentős emelkedése dacára tsz-ek-ben a tiszta vagyon alakulása 67 millióról 141 millióra növekedett, Egy szántóegységre jutó jövedelem az 196o-as 1.262_ről l*51o-re nőtt* Az egy dolgozó tagra a gazdálkodási eredmény 9*417-fcől 1961-ben 14.599 ft-ra nőtt* Szántóegysegénként a halmozatlan termelési IVí