MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 30.

2/25. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1962. január 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyében folyó eszmei-politikai munka helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

A békás egymásmellett élés kérdése sem olyan dolog, ami ugyanolyan szándékú mindkét oldalról. Ebből is fakad olyan gondolat, ha Koügóról, vagy Laoszról hallanak, hogy nem volna olyan ellentét a kát rendszer között, ha mi nem éleznénk ezeket a dolgokat. Meg kell érttetni, hogy nekünk kell rákényszeríteni a békés egymás melle tt-é lésre azokat, akik nem akarják ezt és ennek a gondolatnak a megértetésére még nem fordítottunk kellő gondot. tényleg figyelembe kell venni, hogy milyen a nemzetközi helyzet, alapvető kérdés, hogy a háborút elhárítsuk. A nyugati közvéleményt is figyelembe kell venni. Személyi kultusszal kapcsolatban: az, hogy az emberek hogyan reagáltak" erre a kérdésre nem az mutatja meg, amilyen vélemény a KB. határozata után kialakult, hanem ami előtte volt és meg kellett magyarázni. Anyagi érdekeltség elve: A VB. harcolt azért, hogy megvalósuljon mindenütt. Ugy gondolom, hogy azért ezzel még sokat kell foglalkozni. Uj ellentmondások jönnek létre, egyes emberek gyakorlatilag jobb helyzetben vannak, a maradványai az anyagi bázisnak még megvannak ás a gondolkodási módra ez kihat. Következő dolog:a bérezés és az elhelyezkedés problémája a tsz-ékben még nem megoldott. Hogy mi legyen azokkal, akik különböző szakmai képesítést nyernek - a bérezés kérdésében ennek kifejezésre kell jutni. Sz a probléma egyre inkább előtérbe kerül. Érdekes lenne azt tanulmányozni, hogy mennyi egy gépkocsivezető keresete, milyenek a munka-körülményei és milyen egy traktorosnak, arányban van-e a két kereseti lehetőség. El kell azon is gondolkodni, hogy a terv szerint 25o traktorost kellett volna beiskolázni, és csak 5o-et sikerült elküldeni iskolára. Tsz. demokrácia ás személyi felelősség: nagyon egyetértek a jelentéssel, ahol felveti az üzemi demokrácia problémaját. Hogy ténylegesen előre tudjunk menni, az azon fog múlni, hogy mennyire tudjuk szélesíteni a demokráciát. Olyan összefüggésben is felvetném, hogy amilyen mértékben megyünk elére az üzemekben ezekben a'kérdésekben, olyan kihatással van ez a falura is. Egy másik probléma: egyre nagyobb tekintélyük van a faluban a munkacsapat vezetőknek, a brigádvezetőknek. Eel kell erre is figyelni. Még egy kérdéssel foglalkoznék, ez pedig a szocialista munkabrigádok kérdése: a mi viszonyaink, között még nagyobb gondot kell fordítani erre. Kádár elvtárs arról beszélt, hogy a legnagyobb társadalmi rang a szocialista munkabrigád tagjának lenni. Ezt szélesíteni kell. Van még bizonyos fokú félés, vagy megnem értés ezzel kapcsolatban. Hagyóbb gondot kell erre a problémára fordítani. A Szovjetunióban létrejönnek a kommunista brigádok. Egyik cipőgyárról irt a múltkor a sajtó, ahol ilyen brigád van, megszüntették a fegyelmi bizottságot,/a gyáron belül/ nincs elbocsájtás, a dolgozók kollektíván törekiéinek arra, hogy a dolgozókat megneveljék.