MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1962. január 30.

2/25. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1962. január 30. - Napirend: - 1. Az MSZMP Pest Megyei VB jelentése a megyében folyó eszmei-politikai munka helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

A gazdaságpolitikai irányítással elérjük, hogy megtermeljük a javakat, de lényeges, hogy kik kapják meg és ehhez kell a tör­vények betartása a szövetkezetekben. Visszakanyarodva az osztályharc és törvényesség kérdésére: tisztán kell látni, hogy a kettő nem ellentétes fogalom, és hogy nálunk most lényeges dolog, hogy az osztályharcot a tör­vér^ekkel összehangolva folytassuk, a törvényesség keretén be­lül folytassuk. Azthiszem, hogy a SZU. fejlődése a XX. Kong­resszus után, amikor a törvényesség végrehajtását következe­tesen alkalmazták - óriási méretekben megnőtt. Ugy gondolom, hogy nálunk is ezt a kérdést világosan ki kell mondani, hogg nézet­eltérések ne legyenek. Vélemén7/em szerint arról a kérdésről, hog^y az osztályharcot hogyan folytassuk - több elvi cikk és előadás kell, hogy tisztán lássanak az emberek, mert a törvények betartásának elmulasztása nemcsak rosszindulatból, hanem nem értéséből is adódik. Törvényességgel kapcsolatban; a büntető politikával kapcsolatban: Kádár elvtárs a El. Kongresszuson hangsúlyozta, hogy a szocia­lista törvényességet helyreállítottuk, részben, hogy hogy bűntett megtorlatlanul nem marad, másrészt, hogy senki nem szenved bün­tetést, ha bünt nem követett el. A törvényesség védelme, tör­vények betartása minden körülmények között fontos. Kapcsolódik az osztályharc kérdéséhez: hogy vannak olyan nézetek, hogy vannak emberek, akik kivételes jogokat élveznek, mások pedig nem. Sok probléma van ebben a vonatkozásban: pl. valaki súlyos bűncselekményt követett el. Mondják egyesek: igen, elkövette, de milyen becsületesen dolgozott idáig. Ezt mindenki elhiszi, de nincs joga Magyarországon senkinek - még ha különben becsületes is - a tsz. vagyonát Aagy mást/ megkárosítani, elherdálni, mert aki ezt csinálnja a szocializmus ellen csinálta és az okozott kárt loo agitátor sem tudja helyrehozni. A gazdasági, ügyészi, bírósági szerveknek alapvető kötelessége, hogy az embereknek szolgáltasson igazságot /akár büntetés, akár felmentés alapján/, de feltétlenül fontos, hogy kerüljenek a problémák az igazságügyi szervek elé /jelentsék a visszaéléseket, stb./. Látni kell, hogy Magyarországon minden állampolgárnak egyforma jogai vannak, senkinek sincs előjoga. Ezt felrét lenül tisztázni kell magunkban is és tisztázni kell lent a területen az elvtársak között, akik becsületesek, de nem értik a dolgot, szidják az olyan embert aki csibész, aki garázdálkodik, de nem jelentik. Azért íetem fel e kérdést, hogy a plénum tagjai lent a területen beszél­jenek erről. A pazarló gazdálkodás bűntettének kérdését fontos lenne a sajtóban cikkezés formájában megjelentetni. Szubjektivizmusról: természetesen szubjektivizmus nemcsak ügyésze­ken kivül van, hanem azon'elül is. A mi eljárásaink során felve­tünk valamit, hogy pl. nem jó a módszer, stb. azt mondja az ügyész, vagy rendőr, hogy a belső lelkiismerete tiszta. De nekünk olyan lelkiismeretnek kell lenni, amely nemcsak belül tiszta, ha­nem kivül is meglátszik, /erre példákat mond el/ Az emberek ne mondhassák, hogy baráti, rokoni"kapcsolatos érvényesülnek. A fen­álló törvények értelmében kell, hogy döntsenek.

Next

/
Thumbnails
Contents