MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. november 23.

2/24. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-60. [Rendkívüli, kibővített ülés.] • 1961. november 23. - Napirend: - 1. Beszámoló az SZKP XXII. kongresszusáról az MSZMP KB november 17-i határozata alapján. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-53.

lé -ío: Szabó Károly elvtárs: Egyetértek a KB. XXII. Kongresszusa értékelésével, a KB. határozattal, Javaslom bevenni a határozatok közé: hogy a megyei Pártbizottság továbbra is óvja és erősiti a párt ideológiai egységét, valamennyi szinten harcol a párt-demokrácia érvényesítéséért. A párt és állami szervek, valamint a tömegszervek segítségével nap mint nap harcol a tömegek megnyerésé ért,a párt politikájának elfogadtatásáért. Király elvtárs: Ifelkérem Horváth elvtársat, a hozzászólásokra adja meg válaszát. Horváth elvtárs: Kérdésként tették fel az elvtársak, hogy mi van Gerővel. Ugy tudom itthon van, egyébként semmit nem tudok róla. Bozsó elvtárs kérdésként vetette fel, hogy a SZU-ban megszűnt a proletár diktatúra, de elitéltek 3 hazaárulót. Erre azt tudom mondani, hogy az őskommunizmusban nem volt állam, de ott is elitélték az árulókat. Ott volt a vének tanácsa, és ha valaki megsértette a törzs szokásait, kiközösítették. Ha megszűnik is az állam, akkor is marad a nép önkormányzata. Olyan társadalom nincs, nem létezik, nem is lehet, ahol ne lennének bizonyos társadalmi normák, amelyek az eg ének életét bizonyos mértékig szabályozzák. Sz nem mond ellent. Proletárdiktatúra helyében ott van a szovjet nép egységes állam, amely nem csak arra képes, hogy három árulót elitéljen, hanem hogy rakétát küldjön a szemtelenkedő szomszédnak is. Hunya elvtárs felszólalásáról: Hunya elvtársat elég régen ismerem, nevét még az illegalitásban hallottam. Őszintén megmondom, hogy sok fiatal tanulhat a 68 éves idős elvtárstól. Ténylegesen nagyon szépen szólelt fel és megmondom, hogy nagyon tanulságos dolgokat mondott. Ténylegesen nehéz elképzelni a személyi kultuszt megfelelő talpnyalogatok nélkül. A környezet, amely csak dicsérni tud, nagyban hozzájárul a személyi kultuszhoz. Szeretnék még itt megjegyezni egy dolgot a szellemi restségről. 194-7-ben az akkori partfőiskolán szó volt a magyar párttörténetről. Ott mindenkiről hallottam, de Kun Béláról sohasem. Még az illegalitás éveiben hallottunk Kun Béláról, és ezért én egyik alkalommal megkérdeztem Andics Erzsébettől, hogy mi van Kun Bélával. Ő akkor nagyon leszidott. Mi még 1934-ben is ugy tanultuk, hogy 19-ben Kun Béla volt a vezető, aki Lenintől kapott üzenetet. Andicsnak kötelessége lett volna megmondani a pártfőiskolán a feltett kérdésre, hogy Kun Béla ügye nincs tisztázva, majd ha tisztázzák, kötelességüknek tartják hogy tájékoztassanak. Nem mondta, mert féltette ő is, mások is a kegyeket. Yirágh elvtárs vetette fel, hogy valahogy fent talán rendben is vannak a koponyák, de nehéz lenn a gyakorlati életben. Nem egy ember ugy gondolkodik,"hogy 1919-ben 6 hónapig vörös katona voltam eddig mindig azt mondtam hogy kommunista vagyok, és most pedig a