MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. október 30.

2/23. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-104. • 1961. október 30. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. Az ötéves művelődési program. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-42.

7. hozzászóló: Gaál Géza elvtára aszódi PB % 1 Kedves Elvtasak! Most az ötéves tervről tanácskozunk. Az ember elgondolkodik, hogy ebből mi is lesz az ő feladata a területén, ahol dolgozik. * — Országos számokról beszélünk, de el fog 03ztódniMlzemekre tHárásokfraf községek^e/yj tsz-l^sj métermázsára, darabra, esetleg forintra. Kedves elvtársak a mi járásunk mezőgazdasági járás és a legfontosabb ezzel foglalkozni, mert a terv adataink is oda tsuos iraxiíijazódik. 22-23 ,0-kal kell emelkeni a mezőgazdasági termésnek. • Az aszódi járásban megvizsgáltuk ezt, túlteljesíthető ez az összeg. Csak szoretném ugy megoldani, a±n az aszódi járásban, mint ahogy igy is fog végbemenni, hogy konkrétan megkapja mázsában a gabonateljesitás átlagának mennyiségben kell növekedni az ötéves tervben. Mindnyájan azon vagyunk, hogy a termés meg legyen, amit az állam az aszódi járásból van. 1 De ezeknek a számoknak tovább kell menni a tsz. egyes dolgozójához. *1, az állatgondozó lássa, hogy axsEXX 5 év alatt az állatállmmányaaúcxaix mennyit fog növekedni. Ezeket a számokat ott kell valóra váltani. Konkrétan tudják, hogy az elkövetkezendő öt év alatt mit kell valóraváltani. A mezőgazdaságnak egy problémája a gépesítés, mert hisz amikor arról beszélünk, hogy a mezőgazdaságban tovább kel növelni a szőlő-gyümölcs telepítést, mindig arra kell gondolni, hogy ez bizonyos- munkaerőt követel. Ugyanakkor az ipar, szinten munkaerőt k„r. A mezőgazdaság gépesítése munkaerőket szabadit fel. De a gépesítésnél sok esetben olyan ésszerű más megoldások is vannak ami munkaerőt szabadit fel, amivel még a mezőgazdaságban nem foglalkoznak, pl. az ujitó mozgalom,ú ami nagyon sok eredményt hozott már a munkavégzés terén. A mezőgazdaságban ez nem ismeretes. Pedig mennyi ezernyi ötlet és megoldást lehetne találni. Pl. nálunk a baromfitenyésztés, ami nálunk ezer darab 6 főből xiiáx követel, holott megoldható lanne szakrendszérrel egy személlyel. Már 5-6 személy felszabadulna. De lehetne még sorolni több ilyen ötletet. Gondolom egyik formája a tartaléknak ez is. N Azonkívül a gépesítésnél ne csak az aratás megkönnyítésére gondoljunk, hanem egyszerű gépekre, ami sok esetben ezernyi könnyítést jelentene a mezőgazdaságban. A beruházásoknak is ilyen észszerű felhasználása is, ami feltétlenül könnyűvéteszi, munkaerőt szabadit fel az ipar részére, mástészt arra a vonalra,ahol, a mezőgazdasági kézimunkát igénylő növények termesztését akarjuk növelni. Gondolom ebben az időben egy-két helyen a gépállomás problémáját is fel kell vetni. Az aszódi járás tsz-ei képesek arra, hogy saját gépekkel végezzék el a munkát. Még annyit az őszi mezőgazdasági munkával kapcsolatban, amit Horváth elvtárs megemlített; bennünket semmivel sem lehet jobban bosszantani, mint amikor azt mondják, "könnyű- azoknak, mert ezen túlvannak,"elvtársak, minden feladat konkrétan, ' a helyi körülmények között veti fel a tennivalókat. Egyszerű apró dolgok döntik el a nagy feladatok megtfalósitását. Például a megyebizottság is hozott arra határozatot, hogy vasárnap is vetni kell. Hogyan néz ez ki a valóságban. Ugy, hogy kiadják az, utasítást, hogy mindenki vessen és aki kiadta az utasítást, az el megy vasárnap meccsra. Ilyenkor egy-két szor galmas ember ki megy, a többi nem.