MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. október 30.

2/23. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-104. • 1961. október 30. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. Az ötéves művelődési program. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-42.

Másik, olyant dolog az albán kérdés. Ezzel a kérdéssel biztosan a Központi Bizottságunk, vagy Politikai Bizottságunk foglalkozik majd, hogy hogyan álljunk ki a párttagságunk elé, mi legyen az álláspont. Erről annál többet, mint amit az újságban olvashattunk, nem tudok mondani. Sajnálatos, de való, hogy az albán vezetők, akik a moszkvai konferendién és egyáltalán a XX. kongresszus óta sokszor plénumokon nyilatkoztak, hogy teljes egészében egyetértenek a XX. kongresszussal. Az utóbbi időben viszont a XX. kongresszus elveit elvetik, azt hangoztatják, hogy Sztálin járt el helyesen. Erre a kérdésre szerintem most nem kell sok időt pazarolni, hogy pl. ez milyen következményekkel járt ott Albániában - nyilván a marxisták üldözésével - és gondolkodni lehet azon, ml történne az ottani munkásmozgalommal, ha visszatérnének a széálini útra. Ismétlem ezzel a dologgal nem akarok foglalkozni, nmncs napirenden, nem is feladatom, hogy most itt álléstfoglaljak, azért emiitettem meg, mert a sajtó és egyéb hírközlő szervek tájékoztattak bennünket. Biztos vagyok abban, hogy a KB-tól az ehhez szükséges tájékoztatást megkapjuk. Áttérve arra a fejlődésre elvtársak, ami a Szovjetunióban végbement az utóbbi években, engedjék meg, hogy számokkal bizonyitsam. 1937-et loo-nak véve a Szovjetunióban az ipar termelése 155-ben 562 %-ot mutat, három és félszeresére fejlődött. 1956 előtt az ipar 68o %-ra állt, tehát majdnem megduplázódott. 5 óv alatt az alakulás 1244 %, 5 év alatt a Szovjetunió ipari termelése 32o %-al nőtt, a kapitalista iparé pedig 44 $-al. Ez egyrészt bizonyitja, hogy a személyi kultusz felszámolása, bizonyos szervezeti intézkedések,a vezetők közelebb-hozása az élethez, hatalmas lendületet adott a szovjet iparnak és bizonyitja a szocialista és kapitalista versenyben, hogy kb. milyen eredmények vannak. Az egyik ipar 5-6 év alatt a háromszorosára nő, a másik 4o %-al növeksz ik. Egy pár ilyen konkrét számot: 1955-ben a Szu. 33 millió tonna vasat termelt, 1961-ben 51 milliót. 1955-ben 45 millió acélt, 1961-ben 71 milliót. 1955-ben 7o millió tonna alajat termelt, 1961-ben 166 millió tonnát. Tehát a tervet túlteljesíti. Kedves elvtársak^ amikor ezeket a számokat mondjuk, gondoljunk a következőkre: hogy a Szovjetunió acéltermelése ma több, mint Anglia, Nyugatnémetország, íranciaország, stb. kapitalista országok össz acéltermelése. Jóllehet ennek az országnak az acél termelése a mááodik világháború kezdetén kevesebb volt, mint Nyugat-Németországé, 18 millió tonna. Ilyen szédületes perspektívák vannak. Hruscsov elvtárs bejelentette, hogy 1965-re, négy év múlva a SZU. 95-97 millió tonna acélt fog termelni. Többet volumenében, mint az Egyesült államok, jts&aati •^si.fcMÉi^óxtedsmxeJcé^xífspáísisf Wtt®£ A SZU. 195o-ben 3o %-át termelte az Amerikai Egye sült"államok termelésének, ma a 6o %-át. Bár jóllehet az Egyesült államok ipari termelése is növekedett. Nem messze van az az idő, amikor messze mögötte fogja hagyni az Egyesült Államokat, mint a kapitalizmus fellegvárát, bázisát, Nézzünk meg elvtársak a programmból néhány számot: 1965-ben acélból 145 millió tonnát, 198o-ban 25o millió tonnát fog a SZU. termelni. A szovjetunió lakosságának szaporodását figyelembevéve valószinü, hogy 1 tonna acél fog jutni minden lakosra. Olajból a SZU, - csak ezeket a legfontosabb nyersanyagokat emlitem - 1965-ben 148 millió tonnát, 197o-ben 39o millió to-t, vagyis az 1961 évi termelés ötszöröséti