MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. október 30.
2/23. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-104. • 1961. október 30. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. Az ötéves művelődési program. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-42.
fegyelmet is jelent. Csak egy kicsit kell többet gondolkodni, jobban dolgozni és az 5 éves terv minimális terv lesz, mert a mi dolgozó népünkben van erő és akarat, a mi pártunkban is van erő megmondani a dolgozóknak, hogy mit akarunk tenni. Ez a terv, ami a gépiparra és a kohászatra vonatkozik minimális terv, többet lehet kihozni a tervezett anyagmennyiségből. De ugy nem lesz minimális, ha a gépiparban 6000 mérnök és 2o.ooo gépésztechnikus dolgozik és mégis azt küldik be a Központi Bizottsághoz, hogy még 3ooo gépészmérnökre van szükség, mert csak akkor lesz reális a terv. Összefügg a vezetéssel az is, hogy"nem az épületeket, hanem az alapterületeket kell kihasználni a termelésben, a gépekben. A régi gépeket is lehet alkalmassá tenni és kell is megfelelő alkatrészekkel. A vezetőknek ilyenen is gondolkodni kell, mert azt mondják a beosztottak, ha a főnöknek nem fáj a feje, akkor igy mehet még lo évig is. Van egy olyan helyzet, hogy sokat exportálunk és kevesebbet hozunk be és ez jó igy. Matematikailag is kilehet számitani hogy a mezőgazdasági agrotechnika szinvonalánál milyenek a meglévő szakemberek, ezek szakmai műveltségét hogyan tudjuk növelni és az a fontos, hogy mit tudnak. Tudják azt, hogy a rendelkezésre s^lló eszközökkel, földterületen hogyan gazdálkodjanak, milyen módszereket alkalmazzanak. El kell tudni dönteni, hogy melyik jó, mit kell alkalmazni. Legyenek olyan kihelyzett tanszékek az iparban is, hogy az ott dolgozók esti tagozaton bőviteni tudják szakmai tudásukat. A műszaki szinvonal emelése összefügg a szakemberek képzésével, az emberek műszaki szinvonalat hogyan tudjuk nagyobb mértékben elősegiteni és több szakmunkást kiképezni a második 5 éves terv során. Az 5 éves terv jó végrehajtása, tartalmi végrehajtásából az jöjjön ki, amit a Párt és végső soron az Országgyűlés elfogadott. A végrehajtás menetét alaposan át kell gondolni és mindenkinek a maga területén a szükséges intézkedéseket megtenni és a felada tokát végrehajtani. Fokozni kell a nyersanyag termelést,^amit hazailag elő lehet, állitani és abból gyártani többet, amiből hiány van. A másik dolgot is figyelembe kell venni az anyagráfordítás csökkentését, a fajlagos anyagfelhasználással -több anyagot megtakarítani . A tervekbe be kell tervezni a meglévő anyagtartalékokat is, ne ugy,-hogy anyaghiány lépjen fel, hanem az elfekvő készleteket fel kell használni, az üzemekben meglévő tartalékokat igénybe kell venni, mert mi nem arra vagyunk képesek, amit ma termelünk, hanem többre vagyunk képesek, mint amit ma teljesítünk. Ez megállapítható akár melyik iparágnál. De mivel a nyersanyag ellátásunk ilyen, azt kell nézni, hogy hogyan lehet több értéket termelni, több exportot eladni és a baráti országok igényeit kielégíteni. Ehhez az kell, hogy ne tartalékoljunk esetleges felajánlásra, amivel a tervet akarják túlteljesíteni, hanem azt most vegyék bele a tervekbe. Előre ne tartsanak vissza anyagot, ne tartalékoljanak, hogy azt majd januárban felajánják. A terveket a nemzetközi helyzet és az 1962 évi aszály figyelembevételévek kell elkészíteni. Ezek nem uj dolgok, amit elmondtam, elmondta ezt már Kádár elvtárs is.