MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. október 30.

2/23. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-104. • 1961. október 30. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. Az ötéves művelődési program. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-42.

Ennek érdekében a pártszervezet igen nagy agitációt folytatott, hogy minél többen jelentkezzenek technikumba, egyetemre és továbbképző tanfolyamra. Több, mint fele a technikusoknak és mérnököknek továbbképző tanfolyamon vesz részt. Létrehoztunk egy üsemszervező csoportot vállalaton belül, amelynek feladata, hogy felszámolja az üzemi szervezetlenségét, ami jelenleg megtalálható. Meg kell szervezni a munkahelyet, hogy ezen keresztül minél jobban ki legyen használva a gépek és a dolgozóknak minél kevesebb legyen az állásideje. A brigádok összetétele olyan, hogy a technikai hibákat is képesek kiküszöbölni, ezentúl kötelesek 2-3 havonként visszatérni a megszervezettterületre, hogy az időközben adódott nehézségeket el tudják hárítani. Nagyon fontos dolog - a beszámoló is hivatkozott rá - a normák állandó karbantartása. Mi a múltban elhanyago ltuk,'ho gy egy-egy korszerű techn-ígiát,nagyobb teljesítményű gépet allitottunk be, nem rendeztük ezzeí egyidőben a normákat. Viszont most szigorú utasitást kaptunk, amelyet szigorúan ellenőrzünk majd, hogy egyegy technológiai változtatást közöljenek az üzemek az irodával hogy azonnal korigálhassák a normákat. Munkaverseny: néhány évvel ezelőtt a dolgozók 5o-6o %-a vett részt munkaversenyben, most 80 %-a, és a műszakiak is bekapcsolódtak. Az üzemi PB. ÜB. és vállalatvezetőség rendszeresen foglalkoznak a munkaversennyel, folyamatosan értékelik és minden munkaversenyt lezáró szakaszban a megfelelő bérezés alapján a kitűzött jutalmakat is rendszeresen megkapják a dolgozók. Legfontosabb dolognak tartom élővé tenni a munkaversenyt, egyrészt a szocialista brigádversenyt, másrészt a verseny állandó nyilvánosságát, nyilvántartását és rendszeres közlését a dolgozókkal. Ebben nincs semmi lehetetlen, csak rendszeresen végezni kell. A vezetés színvonalának emelését nagyon fontos dolognak tartjuk, mert a feladatok olyan nagy mértékben emelkednek, hogy ha a vezetők nem képezik magukat megfelelően, nem tudják a feladatokat megoldani. Néhány vezetőnél tapasztaltuk, 'hogy idegileg nem birják a feladatokat megoldani. Azt próbáltuk megcsinálni, hogy régi, kipróbált vezetők mellé fiatal technikusokat állítottunk be, egyrészt, hogy az iskolán tanultakat a gyakorlatban tudják alkalmazni. Tapasztalatunk alapján elmondhatom, hogy bátran állítottunk be üzemvezetőknek egészen fiatal Kisz sorban lévő mérnököket, technikusokat, akik bebizonyították, hogy jobban megállják a helyüket, jobban meg tudják szervezni az üaém munkáját, mint néhány régi vezető, aki nem törekedett a maga képzésére. Megnéztük, hogy műszaki vezetésben milyen problémák adódhatnak, hogy előbbre tudjuk vinni a munkát. Kiderült, hogy egyik-másik egy szinttel lejjebb végzi a munkát, pl. a főtechnológus személyes sértésnek vette, ha nem tudta a személyzeti osztályvezető munkáját elvégezni. Bírálatot kapott, igy a módszerét kéry. telén volt megváltoztatni. Elhangzott, hogy nagyon kevés az elismerő szó a végzett munkáért. Mi azon voltunk^ hogy csak kiemelkedő munkáért járjon dicséret, vagy jutalom, kitüntetés. Javaslom az itt lévő elvtársaknak, vizsgálják meg saját területükön ezt a problémát is, mert jó dolog az emberek dicsérettel, jutalommal, kitüntetéssel való ösztönzése, természetesen nem elvtelen alapon. Ez vonatkozik dolgozókra,- műszakiakra egyaránt.