MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 4.

2/21. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-130. • 1961. május 4. - Napirend: - 1. Jelentés a téeszek 1960. évi munkájáról, az 1961. év feladatairól, valamint a pártpolitikai munka és a pártirányítás egyes kérdéseiről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-66.

Meg szeretném köszönni a Megyei Pártbizottságnak, hogy meghívott erre a hasznos tanácskozásra. Azt sajnálom, hogy a tanácskozáson nincsenek nagyobb számban és nem hallhatják többen. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tanácskozáson kifejezésre jutott gondolatok minél szélesebb körben elterjedjenek. Én a jelentést alaposnak és szakszerűnek tartom. Az orvos is amikor a sebeket gyógyítani akarja, nem a sötétre, hanem a világosra viszi, egyes esetben megvilágítja, megnagyobbítja, hogy jobban lássa, hogy hatékonyabban tudja gyógyítani. Ennek a jelentésnek az elolvasása bennem is, és másban is azt a gondolatot ébresztette, hogy hogyan lehetne a vázolt feladatok megoldásába bekapcsolódni. Ennek kapcsán szeretném jelenteni, hogy az Agrár Egyetemen, ahol sok magas képzettségű ember dolgozik - beszéltünk taggyűlésen az egyetemi tanács tagjaival, hogy hogyan tudnánk segíteni a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek hatékonyabban, hogy a szövetkezetek kihasználják a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő lehetőségeket. Meggyőződésem, hogy az Agráregyetem nagy segitséget tud adni a szövetkezeteknek. Baskai Tóth elvtárs foglalkozott azzal, hogy hogyan lehetne a réteket hatékonyan erősíteni, de vannak, akik növénytermesztés, állattenyésztés, gyümölcstermesztés területén fáradoznak azon, hogy hogyan adjanak segitséget a termelőszövetkezeteknek, hogyan dolgozzanak ki olyan termelési eljárásokat, amik a hozamokat emelik a termelés előállitási költségek nélkül. Általában felmerül az a kérdés hogyan segítsünk a szövetkezeteknek, járásnak, megyének. Az én tapasztalatom is az, hogy helytelen volna gyakran közvetlenül beavatkozni a szövetkezet gazdálkodásába olyan féleképpen, hogy a szövetkezet vezetői helyett akarnánk gazdálkodni. A szövetkezet előtt álló feladatok egyeznek a népgazdaság célkitűzéseivel. Vegyük figyelembe a termelőszövetkezet adottságait, talaj viszonyait, munkaerő helyzetét, közgazdasági viszonyait. Véleményem szerint ezek azok a kérdések amiben segiteni tudunk és segitenünk kell. A második, teremtsük meg a munka elvégzéséhez a feltételeket. Véleményem szerint sokszor jó elgondolások vannak a termelőszövetkezetekben, szeretnék is azokat keresztül vinni, de azonban megakadnak, mert pld. nem tudnak egy gépet beszerezni, vagy elég gyorsan építkezési anyaghoz jutni stb. és a járási, helyi apparátusaink munkája sokszor formális. Itt elsősorban gondolnunk kell arra, hogy a szövetkezet vezetői által felvetett problémák gyors elintézést nyerhessenek. Ehhez segitséget kell nyújtanunk, vagy ha nem helyes az elgondolás meg kell mondani, hogy ne számitsanak a segítségünkre. Fontos kérdés a jó tapasztalatok elterjesztése. Véleményem szerint ne sajnáljuk a költséget és a fáradságot ilyen m bemutatóktól, mert ha látják, megtanulják, hogy hogyan kell a lehetőségeket kihasználni a jó példákat követni fogják. Felvetődik, hogy az állattenyésztés nem fejlődik megfelelően. Tavaly sem tudták a szövetkezetek - a megye sem - teljesíteni a rájuk váró feladatot. Véleményem szerint mit kell megoldani az állattenyésztés feladatai során? Vegyük a takarmány kérdést. ÍZ