MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. május 4.

2/21. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-130. • 1961. május 4. - Napirend: - 1. Jelentés a téeszek 1960. évi munkájáról, az 1961. év feladatairól, valamint a pártpolitikai munka és a pártirányítás egyes kérdéseiről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-66.

Ha a határt megnézi az ember,azt kell tapasztalnia /országos viszonylatban is/, hogy el van gaxsisiba; gazosodva, a tarack nagyszerűen gazoáodik. A tarackot ki kell irtani gyerekestől. Hiába vágjuk le a tetejét, továbbfejlődik, átszövi, behálózza a terü-letet. Bzek azt követelik tőlünk, hogy a kapálás külön gond legyen, azt időben, egy nappal se később végezz'! k el. Ha pl. a cukorrépán nem végeztük el ma a kapálást, mert más munkát végzünk, és ha két nap múlva fogunk csak hozzá, akkor ugyanannak a területnek a megműveléséhez 2 nap helyett 5 nap kell, tehát a munka befektetés sokkal nagyobb. Ha a horolás után az egyelést nem kezdem el, hanem várok két napot, ezalatt károm-négy nappal nő a munkabefektetés, tehát nem tudunk munkaerőt más területre elvinni. Nálunk a cukorrépa egyelése 63 fo-ra. tart, máknak 95 ^-ra. Ha két napot valamilyen területen késik az egyelés, vagy kapálás, egy nagy tö-? meg munkanapot rabol el és a másik területen kell várni, ahol szintén a gyors, időben valő munka segit. Az egyéni parasztok annak idején tudták mit jelent a gyors munka, szaladtak kapával a kezükben, hogy időben végezzék el a kapálást. Milyen intézkedéseket tegyünk? Helyes az MB. javaslata: a népnevelőkre nagy feladat hárul egész évben, de ebben az időben különösen, : • parasztokkal valő beszélgetés. Ha a terület minden családra ki van osztva, ellenőrizni lehet, hogy melyik család kezdett hozzá a munkához. Amelyik földterületen nem dolgoznak, oda menjen ki a népnevelő és mozgósítsa a tagokat a munkára. Tehát ne össze-vissza járkáljanak a népnevelők, hanem határozott céllal beszéljenek az emberekkel. Versenyről: a mult évben mindenegyes szövetkezet között versenyt hir~ dettünk. Általában két egyforma szövetkezet között kell a versenyt meg inditani. A verseny számadatait szinte naponként kell az egész faluval közölni. Pl. Verség és Kartal között verseny folyik a cukorrépa területén. Verség 12o kh-ből 9o_et teljesített, Kartal roszabbul áll. Ezt a tényt mindig közölni kell a faluval, serkentve őket a gyorsabb, jobb munkára. Ha pl. a mikrofonon keresztül /a Tanácstól/ üz-enetet küldenek mondjuk János bácsinak, mert elsőnek végezte el a kapálást, ez jő hatású. Annak is van eredménye, ha bemondják a mikrofonba, hogy Józsi bácsi ma elaludt, későn ment ki a földre, elmaradt a munkával. Nem kell sajnálni az időt az ilyenre, pénzbe nem kerül, és sokat segit. Pontos dolog a különböző tartalékok szervezése a munka menetére, mert érhetnek meglepetések bennünket. Pl. egy esős idő, amikor a lucernát minden más munka mellett le kell kaszálni, stb. Ilyenkor kell, hogy legyen a faluban bizonyos tartalék, akiket mozgósítani lehet. Ezzel kapcsolatban helyes kezdeményezése volt a Nötanácsnak. Nálunk a Nőtanács az asszonyokból /akik nem tsz. tagok, férjük ipari, vagy más munkás, stb./ brigádot állit ott össze, önként jelentkeztek az asszonyok - vezetők feleségei is részt kell kérjenek ebből -. Lehet, hogy nem lesz szükség arra,hogy dolgozzanak is, de ha szükség lesz sürgősen a borsó szedésre, stb. akkor lehet rájuk számitani. Ha 5o asszonyból csak 2o fog elmenni, vagy 3o, már az is szép eredmény. Nem ingyen dolgoznak majd, a tsz. fizet a munkájuk arányában, de még«is komoly segitséfe. Ezenkivül minden községben vannak Kisz szervezetek. Nálunk minden Kisz szervezet egyik nagy feladatként kapta, hogy szükség esetén erőket fog mozgósítani, pl. lucernát kaszálni, stb. REndkivül fontos dolog, újból és újból elmondani a tagoknak a szövetkezetekben, hogy mit kapnak egyik-másik munka elvégzéséért.