MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1961. január 21.

2/20. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-45. • 1961. január 21. - Napirend: - 1. Beszámoló a téeszek szervezéséről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-30.

Munkastílusra vonatkozóan: Mi két végletet is tapasztaltunk és mindkét végletet károsnak tapasztaltuk. Káros, hogy mindent oda-visznek közgyűlés elé, amit nem is kellene odavinni - azzal a hátsó gondolattal, hogy hátha leszavazzák a tagok. Fenáll az a helyzet is, hogy mindent a köz ©'•ügyévé akarnak tenni, hátha a tagok egyik.másik része felháborodik valamin és ellenzi. Egyes tsz-ek-ben egyes vezetők kezdenek parancsolgatni,/Ez nem helyes módszar,/ nem akarják figyelembe venni a tagok helyes kezdeményezéseit. Pl. az elmúlt évben elfogadták a tsz. közgyűlések az eredményességi,' premizálási munkát, a tagok szivesen is dolgozták igy, de az elnök nem hajtotta végre, igyekezett év közben áthúzni a határozatot. Qrrunícnál fogva vezettek egyees tsz. vezetők bennünket, amikor megkérdeztük, hogy hogyan néz ki a terület felosztás, stb. azt mondták szakszerűen megoldották, és mikor kimentünk a határba, beszéltünk a tagokkal, tapasztaltuk, hogy változatlanul munkaegység alapján kanálnak. Akkor jöttünk rá a félrevezetésre, amikor már késő volt. Elég jelentékeny területeken a kapások megmunkálása vagy nem történt meg, vagy csak egyszer kapálták - tessék-lássék alapon. Az uj tagok és a régi tagok is messzemenően egyetértenek, hogy a területet adják ki a részükre, viszont vannak csökönyös vezetők, akik nem értik, hogy a tsz. mozgalomnak akarunk segíteni. Ha nincs más mód, az olyan elvtársakat, akik nem veszik figyelembe a helyes intézkedéseket, és inkább árt az intézkedésük a tsz-ben, mint használ - gondoskodni kell, hogy ne maradjanak a tsz-ben vezetőnek, elnöknek. Ezekről a kérdésekről a beszámolóban azért nem beszéltem, mert március-éppilisban PB. ülésen fogunk vitatkozni, amikor a tavaszi munkákkal kapcsolatos aktuális kérdésekről lesz szó. 8 községet hagytunk ki az átszervezés során. Ezek közül néhány helyen szakcsoport alakul, később valószinü tszcs, vagy tsz. less, de vannak olyan községek, ahol nincs mit beszervezni, mert nincs megfelelő mennyiségű szántóföld. Ismerünk olyan községet, ahol 60-80 kh. szántó van mindössze, szétaprózott gazdaságokban. Későbbiek során - ahol lehetséges lesz - szakcsoportokat szervezünk, 2o-3o-5o emberrel, ha nem sikerül, akkor sem esünk kétségbe, mert mezőgazdasági termelés szempontjából nem jelentős községek. Hyen pl. Pilisszántó, Pilisszentiván, Erdőkertes, stb. Okosan jártak el a szentendrei elvtársak Leányfalun, ahol az ott élő néhány paraszt-gazdát beszervezték a szomszéd község termelőszövetkezetébe. Semmi értelme nem lett volna annak, hogy Leányfalun néhány taggal tszcs, alakuljon. Pilisszentkereszten pl. tudomásunk szerint két ember sincs, aki kimondottan mezőgazdasággal foglalkozna. Alapszabály: az alapszabállyal összeütköztünk több esetben hivatalból. Először az volt az elképzelés, bogy a 9-I0.000 kh, szőlőből j5»ooo -et szervezünk tsz-be /igy szólt a KB. engpdélye/ Amikor látták az Elvtársak a KB, részéről, hogy a szőlők müvelését visszahagyjuk a tagoknak néhány évre, ez megnyugtatta őket és igy hozzájárultak, hogy a tsz-be szervezett községekben beszerveztük a szőlőt is, A szőlőket most nem kell beszorozni. / • múltban sem volt a szőlő terület felszorzásának semmi eredménye/