MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. november 25.
2/19. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-65. • 1960. november 25. - Napirend: - 1. A téesz-mozgalom helyzetének és a mezőgazdaság fejlesztésével, illetve szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.
oooo 2i Községi Tanácsok - de a pártszervek is - amikor félvetődött, hogy el kell vetni a megadott irányszámok szerinti területeket - azt vitatták, hogy miért nem lehet elvetni és soha sem azt nézték, hogy hogyan lehetne mégis elvetni. Mint mondja: találkoztak olyan helyes kezdeményezéssel, hogy a Tsz. adott el az egyéni parosztóknak vetőmagot, Ez egyenlőre még fehérhollóként jelentkezik a községek részéről. A tsz-ek állami irányításának van még egy másik problémája is, amit szóvátesz: gazdasági irányítás mellett a hatósági jogkor, az állami felügyelet gyakorlása, amelyre a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tsz-ek-ben is és nem utolsó sorban egy sor alacsonyabb tipusu szövetkezeti formát hozunk létre, ahol ha nem vigyázunk, probléma adódik. Ilyen esetekben a tanácsoknak biztosítani kell a közös alap kialakítása, szervezeti élet, állammal szembeni kötelezettségek stb. térén a törvényeket* • Uj nehézség és gondok mellett uj lehetőségek is jelentkeznek, ezeket meg kell találni és helyesen alkalmazni kell. Itt vannak pl. a szövetkezetek. Van minden járásban egy néhány szövetkezet, amely kiválóan dolgozik, de van mindenütt olyan tsz. is, amely rosszul gazdálkodik. Mint mondja: a termelési adottságokat vizsgálva, a rossz, vagy gyengén működő szövetkezet közül 3 van olyan, ahol indokolt a nehézség, egyébként földterülete és egyebek olyanok, hogy lehetne jobban gazdálkodni. A határozati javaslat III. pontja, - amely kiegészítést is nyert van annak valami alapja, bár nem ez a jellemző a tanácsok munkájára. Helyenként találkozni lehet olyan jelenséggel, - egyik-másik tanácsnál - hogy ezt, meg azt nem lehet megcsinálni. Ugy gondolja, azért került határozatba, az erre vonatkozó rész, mert a következő körforgás játszódik le: Tsz. nem tudja megoldani a problémát, fordul a járáshoz, ott nem oldják meg, akkor szólnak a megye i PB. titkárnak, aki át szól a megyei Tanács elnökségére és ők intézkednek a a járási tanácsokon keresztül, /erre fel tudnak példákat hozni/ Gál elvtárs felvetette, hogy a járásoknak nagyobb önállóságot kell adni: ez igaz, de szeretné, ha már ott tartana a megye, hogy ez lenne a legfőbb problémája. Az a probléma, hogy a járások még azzal a lehetőséggel sem tudnak élni, ami meg van. Pl. a járás lebontotta a vetéstervet községokre* A község jelent, hogy mennyi a terve, és mennyit teljesített. Amennyit a község jelent, nem azonos azzal a tervvel, amit a járás néki leadott - es ezt nem is veszi észre a járási Tanács, lat mindennek lehet nevezni, csak annak nem, hogy jó a gazdaság-szervező munka. Véleménye szerint, azok a problémák, amelyek megoldásra várnak, nem csak a tanácsoknak, hanem az egész társadalom ügyévé kell légy legyen. A tanácsszorvek a lo éves fenállásuk alatt sokat fejlődtek, es ha arra gondol, hogy- milyen nehéz helyzetben dolgoztak és milyen nehéz feladatokat oldottak meg, hogy ugy érzi: a Pártbizottságnak biznia kell a tanácsi szervekben, hogy a jelentkező nagy feladatokat - kisebb hibáktól eltekintve meg fogják oldani. Ehhez szükséges a párt és a megyében lévő tömegszervezetek segítsége is.
