MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. november 25.

2/19. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-65. • 1960. november 25. - Napirend: - 1. A téesz-mozgalom helyzetének és a mezőgazdaság fejlesztésével, illetve szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatok megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.

.

Varga Pál elvtárs /Üllő. III. 15. tsz, elnöke/ OQQq^ Elmondja, hogy az ő szövetkezetük igen kicsi, mindössze 39o kh-n gazdálkodnak, egyesek már szóvátették, hogy könnyű nekik, majd meglátják mit csinálnak, ha az egész falu átszerveződik. Ugy hallotta, hogy náluk is sor kerül a falu átszervezésére. Ok igyekeztek mar eddig is megismertetni az egyéni parasztokkal a tsz. eredményeit^ ennek érdekében tartottak néhány pértnapot, ahová meghívták az egyéni parasztok egy részét- ezeknek nem volt rossz véleményük. Itt nem az ő szövetkezetüket kifogásolták, hanem más tsz-t, erre egészséges választ adtak. Kiértékelték a Tsz. ás az egyéniek átlagterméseit: megállapították, hogy az egyéniek zöldségfélék termelése terén jobb eredményt értek el, de a tsz. kenyérgabonából, állattenyésztésből, stb. sokkal többet adott. Az külön szép dolog a szövetkezetüknél, hogy saját erőből érték el eredményeiket, saját állatállományukat saját takarmányból hizlalják. Termelési iranyárakról: véleménye szerint jó lenne, ha az áru értékesítésénél is olyan irányarak lennének, mint amit ev elején a tervbe felvettek, beterveztek, pl. karfiol, karalábé, stb. árukért igen alacsony árat fizetnek. Karfiolra, karalábéra 1 ft-os kg-kénti árat terveztek be, és 30-40 fillért fizet a felvásárló. Vagy pl. céklát szerződtek a vállalattal, az most azt mondja,- ha tudja - a tsz. értékesítse piacon, mert nem tudják elhelyezni. Mint mondja: ebben az az érdekes, hogy ha a tsz. valamilyen cikk-bői nem teljesítené a szerződésben vállalt kötelezettségét, akkor megkötbérezné őket a vállalat. Az árak igen nagy hatással vannak a tsz-ek pénzügyi helyzetére, bjazdálkodására, mert ők változatlanul a betervezett árakat veszik alapul, /még a háromnegyedévi mérlegnél is/ holott az áru átvételnél csak " 1/3-ad részét kapják érte. Anyagi érdekeltséget a száraz növénytermelés terén bevezették. Elmondja, hogy első időben a vezetőség eléggé húzódozott az uj bérezési formától, arra gondoltak, hogy ezzel nekik szaporodik meg a gondjuk, és majd csak a járási PB. és Tanács komoly figyelmeztetése után osztották ki a területet - a kapásoknál. Nem tartja csoda módszernek az eredményességi munkaegység alkalmazását, de alkalmasnak tartja arra, hog egy adott területen a munkafegyelem megszilárduljon és a tsz. komolyabb eredményeket érjen el. Elérték a múlttal szemben, hogy az összes kapások meg voltak müveive. Ennek meg is van az eredménye, pl. kukoricából a betervezettnél 6-7 q-val, cukorrépából 87 q-val termeltek többet, mint az előző években, /pl. a szövetkezet lo eves fenállása óta 215 %M cukorrépát egyszer sem termeltek az idei termésen kivül/ Burgonyából 15-16 q-val termeltek többet. Tavaly a karhatalomtól kezdve az üzemekig, stb. mindenki járt ki hozzájuk kapálni, az idén a terület felosztás következtében nem kellett kívülálló segítség, volt olyan tag, aki többlet termésből kifolyólag + 35 munkaegységet kap. Most már a tsz. tagság részéről vetődik fel, hogy osszák ki a területet, /előfordult, hogy egyik családból 12 fő vett részt a cukorrépa művelésében./ Gazdaságuk egész területén be kívánják vezetni az eredményességi munkaegységet. Kéri, hogy az ezzel kapcsolatos útmutatót időben kapják meg, hogy a tagokkal még a tavaszi munkák megkezdése előtt /a tél folyamán/ meg tudják kötni a szerződéseket. Véleménye, hogy a tsz. szervezésnél /a falu átszervezésénél/ lesznek kisebb problémák, bár a pártszervezet a községben elég sokat foglalko-