MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 31.
2/18. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-59. • 1960. október 31. - Napirend: - 1. A PB határozata a népgazdasági helyzetről. A gazdaságszervező és a pártpolitikai munka megjavításáról szóló beszámoló megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-55.
Hor vg.t_h_ej.jytárs össze£űg,lalój,a,i Í2 A határozati javaslat 4. po.it ja a n orma hely ze t, Illetve a "plafonnal'' kapcsolatban tartalmaz megáliaf itásokat. Több elvtársban 'fölmerült t hogy a "plafon" az "átlagbér iogszabályokon alapszik, nem lehet határozattal me"változtatni. Mi ezt a r^szt a golíti' kai Bizottságbatározatáből szószerint í/ídéztúk. Aáért vettük bele aogy az elvtársak táj'kozottak legyenek rről. Nyilvánvaló, hq^^á^méfro-z hozzányúlni csak a miniszter engedélyével lehet. Egy bevezetett bérezési formáról van szó és ha hozzányálunk megfelelő előkészítés nélkül, kárt okozunk. Csak a Minisztérium hozzájárulásával, közreműködésével lehet ezen változtatni . /iT^ma^sik: a norma javítás, nyilvánvaló már ebnen is mü&ödnek^^-m4nlsztérl umokban. Kérem az elvtársakat, nogy 'ezt igy vegy^k/í Sok probléma merült fel. Pálfi elvtárs elmondta, hogy a normák rendezése után kb. 23o munkás feleslegessé válik. Ez vaiószinü más gyárakban is előfordul. Nem kell félni, mert a mezőgazdaságunk 3o c ^-al kevesebb értéket termelt az élő munka hiányában. Az üzem-ekben feleslegessé vált embereknek nem keli munkanélkiil lenni, majd elmennek a mezőgazdaságba áolgozni. Ez nem büntetés, de miféle ostobaság lenne, ha az üzemekben sétálnának az emberek, mivel nincsen munkájuk 3 ezért fizetnénk ákJ^in olyan embereket, akik egész életükben a mezőgazdaságban dolgoztak, s ugyanakkor Pesst határában •a kukorica nincsen megkapálva, mert a mezőgazdaságban nincsen elég munkaerő. A felesleges munkaerőt neiTszabad a gyár kapuján belül tartani, mert ez demoralizál. Fölmerült a gyári büfla' kérdése. Valaki emiitette, hogy a fiatalok odavetették, amikor a büfé előtt ácsorgásV felvetették nekik, hogy "mi az már zabálni sem lehet"? Mások felvetettek, hogy az üzemen belüli büffé bizonyos' kulturáltsághoz tartozik. Hát' én megmondom az elvtársaknak, hogy 2o évig dolgoztam üzemben ánslnem volt büffé, és vittem magammal otthonról ennivalót, xxgx Megmondom őszintén az elvtársaknak, nem tudom elképzelni.'ho^y munkaidő alatt az üzemben lévő büffébe hogyan lehet elmenni? Hát Pálfi elvtárs elmondja, hogy egv-egy napon 35oo ember fordul meg üzemük büf fejé ben.' Ez azt jelenti, hogy vannak akik kétszer, sőt háromszor is elmennek, mert-ha nem igy volna, akkor még az öreg portástól a takarítónőig éa az igazgatóig mindenkinek'kellene büffébe járni. Felmerül a kérdé , hogy lehet-e büffébe járni, vagy nem lehet? Hát persze "hogy lenét, de munka kezdés előtt, vagy munkaidő utan f de semmiképpen nem munkaidő alatt. Ez nyilvánvalóan a : zemünk előtt való ácsorgás csavargás a munkaidő terhére. Számolják ki az elvtársak, hogy hány személy dolgozik egy ilyen büffében és mire 3500 embert kiszolgál, egy embernek mennyi ideig kellett ott ácsorogni, amíg rákerült a sor. A büfféket gyáron belül meg kell szüntetni és lehetővé kell tenni, nogy a g^jirhoz ' legközelebb fekvő boltok munkakezdés előtt és után nyitva tartsanak, hogy a dolgozók oda menjenek besásárolni. Ezt konkrétan meg kell nézni, és ez ellen az engedélyezett lógás ellen fel kell lépni.
