MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. október 31.

2/18. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-59. • 1960. október 31. - Napirend: - 1. A PB határozata a népgazdasági helyzetről. A gazdaságszervező és a pártpolitikai munka megjavításáról szóló beszámoló megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-55.

Véleménye, hogy a Politikai Bizottság a legjobb kor hivta fel a figyelmet a meglévő hiányosságokra. Elmondja, hogy a Fol.Biz. határozata után aktivá értekezletet tartottak az üzemükben, annak előkészítésébe bevonták valamennyi műszaki vezetőt, felmérték a problémákat. Ez a munka eredményes volt, pl. az uj kocsi gyártásnál looo órét nyertek. Normarendezést hajtottak végre, azt előzőleg megbeszélték a brigádvezetőkkel, dolgozókkal, hogy nem általános norma rendezésről van szó, hanem pótolni kell azt, amit eddig elmulasztottak. A dolgozók ezt megértették. Foglalkoztak az anyagtakarékosság kérdésével, különböző kezdeményezések folytán a mult évben kb. 600.000 ft-ot takarítottak meg. Az anyagstb. tagkarékosságot az anyagi érdekeltséghez kötötték. Mivel ebben az évben ezzel a kérdéssel kevesebbet foglalkoztak, kevesebb is az eredmé ny. A vállalatuk profilja folytán sajnos problémáik vannak, elsősorban a javitási részlegnél - uj kocsiknál nincs probléma - . Elhatározták, hogy bizonyos időn belül meg kell oldani a nehézségek felszámolását, - elsősorban a műszaki vezetőket teszik felelőssé ugy a munkáért, mint a munka elszámoláséért. Felmérték és megállapították, hogy a szállítási munkások kb. 6o-7o %ra vannak leterhelve^ Feladatuknakt artják, hogy szorosabb normákat dolgozzanak ki, hogy harcolni kelljen a terv teljesítéséért. Horváth elvtárs összehasonlító adataival kapcsolatban felveti - példával támasztva alá - hogy az értékelést minden esetben ugy kellene megoldani, hogy az illető gyár^ vagy üzem előző évi tervéhez viszonyítanának - nem pedig egy merőben más profilú gyár számadataihoz. A beszámolóban arról is szó volt, hogy az üzemükben a dolgozók 7o dolgozik 1 műszákiban. Véleménye, hogy ez nem egyszerű probléma, itt figyelembe kell venni, hogy vidéki üzem, utazás, stb. kötött. Néhány üzemrészükben már áttértek 3 műszakra, de vissza kellett térni l-re, mert nem lehetett megoldani. Egyetért azzal, hogy 9 millió ft. gépi beruházást kaptak, de olyan gépeket juttattak nékik / á. 2 millió darabja /, hogy nem tudnak rajtuk megfelelő termelékenységet elérni - nincs megfelelő kés a géphez. Pl. kaptak Csehszlovákiából marógépet, 4- hónapja nem tudták elérni, hogy megfelelő szakember beállítsa a gépet, másrészt szerszámokat kapjanak, igy csak kettőt tudnak üzemeltetni a 4 helyett. Elmondja, hogy nehéz helyzetben vannak, mivel tervük teljesítésénél komoly szerepe van a kb. 5-600 ipari tanulónak, akiknek a munkabért ki kell adni, de munkaidejük nincs beszémitva. Tehát, ha csökkenne az ipari tanulók száma» az a termelékenységben visszaesést jelentene, de egyébként a szamokon semmit nem változtatna. Az is problémát okozott nékik, hogy 1959-ben a vállalatuk részére 90.00 túlórát terveztek be, létszám adás nélkül /minisztériumtól/ igy kénytelenek voltak a terv teljesitése érdekében tulóráztatni a dolgozókat. Ehhez hozzászoktak és igen nehéz volt 196o-ban kiküszöbölni a magas túlóráztatást, azt, hogy a tervek teljesítéséhez minimális túlórát használjanak fel.