MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. június 16.

2/16. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-117. • 1960. június 16. - Napirend: - 1. A megyei tanács jelentése a téeszek politikai és gazdasági megszilárdítására hozott intézkedésekről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3-51.

Szabó Káról?/ elvtárs / MT. Elnöksége/ Néhány olyan dolgot szeretnék felvetni ? ami nekem probléma. Egyik: a tsz-ek állami irányításának kérdése. Nem annyira az ag­ronómiai dolgokhoz szolok, inkább a szervezéshez. Félünk kimon­dani a szövetkezeti demokrácia megtartása érdekében /helytelenül/ a tsz-ek állami irányitását. Ugy vizsgáltam magamban e kérdést, hogy az állam össze van kötve nemcsak az állampolgári jogokkal, hanem a tsz-ek állami ügyeivel is. Tsz-ek segitése, AG-ok segíté­se stb. A tervszerű befolyásolás minden vonatkozásben helyes do­log. A termelési terveket, működési alapszabályokat közgyűléseken tár­gyalják meg. A terveket az állami szervek jóvá hagyják. Ha jó­váhagyják es megfelelő, akkor az állami szerveknek ellenőrizni -.. kell és be kell tartani. Találkozni olyan nézettel hogy a járási, községi feladatokat meg kell határozni, kikhez mi tartozzon. Véleményem is az, hogy alapvetően ez a probléma nincsen rendez­ve. Gondolkodtak azon, hogy kell-e tanács vagy nem, milyen egységek­be működjön stb, de a hatáskörükben nem történt intézkedés. Helyes-e, hogy az állami irányitást a tsz-ek felé a járási ta­nácsok fogják össze. Az aparátusa és a Végrehajtó Bizottsága csak bizonyos értelemben tudja összefogni. Nap, mint nap nem lehetnek ott a tsz területén. Aki ott van az a községi tanács. A megyei Pártbizottság és a megyei tanács 3oo szakembert küldött ki, ez annyit jelent, mint a községekben megválasztott függetle­nített személyek száma. A megnövekedett feladatok mellett fejlő­dést leket tapasztalni. Meg kell találni a módját, hogy a községi feanácsok irányitását hogyan oldjuk meg, ha;ezt megtaláltuk, akkor a tsz-eknek is nagy segitséget nyújtottunk. Tisztázni kell sürgő­sen azt tehát, hogy van-e állami irányitás a tsz-ek felé vagy nincsen. Többször emlitést tett az anyag, hogy van fejlődés a tsz-ek életé­ben a megszilárdítás tekintetében, de problémák is fordulnak elő. Ezt a kifejezést nem is lehet elengedni a fülünk mellett, mert va­lóban vannak eredmények. Tapasztaltuk a lo-es trv-nél is, de az átszervezési munkáknál is, hogy a helyenkénti problémák okozták a legnagyobb gondot. Ha ezt nem vettük észre, akkor az adott helyen komoly problémává vált. Néhány s^ót arról, hogy a jelentós 25. oldalon az 5. pontban vita­tott problémát vet fel. 1956. novemher 26 óta erről is az volt a *$^áxxEiBcnáünIfrfrrfftá véleménye a megyei Pártbizottságnak, hogy a tx.Jcs e tekintetben jó munkát végzett. Több ilyen intézkedésről is lehet beszélni. 1955. tavaszán is jelentős előrelépést tettülik. Itt többször előfordult az ügy-buzgalomból bizonyos idegesség. A Pártkonferencia ugy szögezte lesz, hogy a pestmegyei bizottság­nak sikerült a tömegszervezetekkel biztosítani, hogy nagy lépést tudtunk előrehaladni. Ez azt jelentette, hogy a párt és a tanácsok a különböző tömegszervezetekxs± együttmüködeáe megfelelő volt. Ez­tartalméhan is igy volt. Ezért nem tartom helyesnek a szövegezést. Más dolog a Végrehajtó Bizottság és más dolog a személyi kérdés. A megyei tanács Végrehajtó Bizottsága személyek felé tett birála­tot. A párt VB és a tanács VB viszonyát illetően: a Párt- VB-a a tanács VB-át nem becsülte le. Más dolog a személyek kérdése. Az én szemé­lyemmel kapcsolatban működésem utolsó időszakában problémák merül­tek fel. Ezt a kérdést a megyei tanács és a megyei pártbizottság Végrehajtó Bizottságánál és a felettes szerveknél rendeztük, és ez. lezártuk. /Saját jelentésem vittem a Párt-VT^ &i & A 0 „ Ö tanács jelentését stb, stb./ -tars-VB ele es nem a ./. uu

Next

/
Thumbnails
Contents