MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. február 25.
2/15. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-84. • 1960. február 25. - Napirend: - 1. Az 1959. évi mezőgazdasági munka értékelése. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.
00 0296 A felnőtt marha szerződés terén sem kielégitő az eredmény. Egyéni termelők vonalán leállítottuk ezt az akciót. A;tszek nem szerződték le és várakozási állásponton vannak, pedig felnőtt marhát eleget hajtottak össze. Meg lenne a feltétel, hogy bizonyos hizlalási szerződést kössünk. A Tanáccsal megegyezésre jutottunk, hogy egy héten belül leszerződtetjük.Ha máskép nem megy, akkor a háztáji gazdaságból is engedjük. Mint ahogy a munkaegység elszámolásra helyes módszert dolgoztunk ki,helyesen felvetődtek átmeneti forrnájó szerződések arra az időre, mig a nagyüzmei állattartást nem tudjuk kellőképen kialakítani, ugy, hogy a háztáji gazdaságban is támo-r gassák a tsz-ek az állattartást marhánál és sertésnél, amenynyiben az állammal szerződést kötnek. Itt nincs egységes álláspont .Ahol erősebb a tsz-j- ott ezt kifejezetten tiltják. Ahol gyengébb a tsz-ott támogatják a háztáji állattartást. De mivel a megyei parasztság nem csak a falujában ismeri a helytetet, bizonytalanság van, hogy a tsz a háztáji gazdaságban termelt áruk értékéből milyen mennyiséget fog lecsapolni, érdemes-e a háztájiban hizlalni. Javasolom, hogy a Megyei Pártbizottság foglaljon e tekintetben egyöntetűen es nyiltan állást és adjon gyakorlati segítséget e téren. Még egy probléma, hogy speciális megyeié Pest megye, vagy nem? Az árutermelésről van szó. Itt az árunak kis része az^ amely az állami csatornákon keresztül jut el a fogyasztóhoz. Most a népszámlálás mutatja, hogy Pest megye az ország legnépesebb megyéje. Ha beleszámítjuk Budapest paraszti részét, akkor ez arra hivja fel a figyelmünket, hogy kötelességünk Pest megye speciális adottságait vizsgálat tárgyává tenni ? és megtalálni a lehetőséget arra, hogy a tsz-ek Pest megyeben elsősorban Nagybudapest közvetlen ellátására rendezkedjenek be.Vé leményünk szerint meg is lehetne találni ennek a megfelelő módját. Ez a tsz-ekben a termelési kedvük irányában hatna. A mi területünkön feltétlenül hatna az árutermelés érdekében. Amig azonban ebben ilyen állásfoglalás nem történt, addig természetesen erről nem lehet szó. Ugy érezzük, hogy az általános értekezletekről át kell térni a konkrét munkára. Ma, ha az ember kiszáll vidékre, az a jellemző, hogy egy, a tsz-ek megszilárdítása érdekében összehívott értekezleten vesz részt. Ma konkrétan pl. a vállalat valamennyi vezetője ilyen értekezleten vesz reszt. Cegléden voltam egy ilyen értekezleten, ahol arról volt szó, hogy a II.Rákóczi Ferenc tsz-nek átadtak egy 1200 férőhelyes hizlaldát és á tsz ezt rövid pár hónap alatt juhhodálynak alakította át, olyan városban^ ahol a tsz-ek beterveztek kb. 2 1/2 ezer hizott sertést. Nagykörösön is van 1000 férőhelyes hizlalda, ott is azzal foglalkoznak, hogy átalakítják baromfiéinak. Mikor arról van szó, hogy az ellátásban veszély fenyeget, el kell Ítélni az ilyen dolgokat.
