MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1960. február 25.
2/15. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-84. • 1960. február 25. - Napirend: - 1. Az 1959. évi mezőgazdasági munka értékelése. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-39.
' l0 - ' 0 °03o 0 Szántó Miklós elvtárs: Pestmeayei Hirlap. A jelenlegi munka nagy politikai harc, egész uj helyzet alakul rövid idő alatt és ez igy a problémák egész sorát veti fel. A párthizottsági anyag érdeme, hogy alapként veszi ezt az uj helyzetet és igyekszik tájékoztatni. Felveti az anyag, hogy ebben az uj helyzetben a kétfrontos harc kérdése uj módon vetődik fel. Ugy vetették fel, hogy a szervezés ideje alatt erőszak és bürokratikus intézkedések nem voltak, ez ellen felvette a harcot a Megyebizottság és sikerült elszigetelt jelenséggé tenni az ilyen próbálkozásokat. A megszoritás időszakában a szektaniarizmus egyik jelensége és formája a paraszti maradiság, pld. a régi tsz. tagok bizalmatlanok az uj tsz. tagokkal és a középprasztokkal szemben, húzódoznak a termelési .•ellenes módszerektől és szakember, megnyilvánulásaik vonnak. Sokan azt hiszik, hogy jobboldali nézetek nem jelentkeznek és nincs is ilyen, pedig van. Beszéltem a mohori járási bizottság egyik munkatársával és a legkülönbözőbb szektáns megnyilvánulásokról számolt be. Ilyen pld. a szervezés időszakában huzodozás az agitációtól, a tsz-ek lebecsülése stb. Meg kell vizsgálni, hogy milyen uj formák jelentkeztek a szervezés alatt. Ilyen pld. még a bürokratizmus, ragaszkodás a régi módszerekhez. Találkozunk olyan esettel is amikor a falusi tanácsvezetőink a falut és tsz-t ketté választják, vagy pedig gyakran fedezik magukat a be nem avatkozás elvével. Ezt a problémát csak általánosan emliti meg az anyag. Mi a falvakat járjuk és tapasztaljuk,'hogy a tanácsok vezetői nagyon sokszor megmaradnak közigazgatási szerveknek és elfelejtik az államhatalom jellegét, igy találkozunk a be nem avatkozás elvével is. Az állami apparátusnak nemcsak szabad, de kötelessége beavatkozni. Jelentkezik ez az utóbbi időben ugy is, mint a tanács apparátus érzékenysége, hogy a Megyebizottság gyorsabb megoldásokat követel intéz- . kedéseikkel szemben. Ilyen volt pld. az eredményességi munkaegység kidolgozásáért folyó harc. Ez ugy jelentkezik mintha a Megyebizottság átnyúlt volna a tanács vezetés feje felett. Ez pedig nem átnyulás volt, hanem kötelessége volt. Vigyázni kell, nehogy olyan nézet keletkezzen, amelyik összetéveszti az önállóságot a függetlenséggel. A be nem avatkozás kérdésénél fel kell vetni azt, ami egyes tsz. tagoknál jelentkezik, hogy az uj helyzetben fejőstehénnek nézik az államot. Fel kell vetni, hogy az állam hogyan segiti a tsz-t hitellel és szakember ékkel. Van olyan*eset is, amikor megtiltják a tagoknak a háztájiból való hizlalást a tsz-ekben, pedig ez országos érdek és egyben a tsz-eknek is érdeke.A beavatkozás kérdéséről véleménye szerint igen is kell beszélni.
