MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.

Garami elvtárs, a Pest megyei Hírlaptól

. A jelentésről: véleményem szerint a jelentés és a javaslat erősen szétaprózott, erről Szabó elvtárs is beszélt, Egyik oldalon rendkívül részletes, másik oldalon rendkivüj. vitás.Elvi és gyakorlati kérdést nem szögez le és nem általánosít. Néhány ilyen kérdés: Az uj tsz. községek, valamint kulturális perspektívái. Abból indulnak ki, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megköveteli a műveltebb embert. Nem csak megköveteli! hanem éppen azért, mert a gazdálkodás formája nagyüzemi, lehetőséget ad a művelődésre. Ebből kiindulva egészen más terveket kell készíteni a Tsz, községek részére, mint más községekre. A munkaszervezet, amely a tsz. község dolgozóit összefogja egy sereg olyan művelődési lehetőségre enged következtetni, amelyről egy szétaprózott községben semmi esetre sémcs lehet beszélni. Ezeknek a feltételeknek az ismeretében ki kellene tűzni szerintem azokat az elvi, de főleg gyakorlati határozatokat^ melyeket a 4-0 Tsz. községben végre kell hajtani. Pl. Jászkarajenőn még nem indult be a közös munka, de máris egy sereg igény jelentkezett a dolgozó parasztok részéről. Ilyenek: meg akarnak ismerkedni a munkaegység számítással, a gép szerkezetével, kezelésével^ felmerült a zeneiskola létesítésének gondolata. Továbbá: helytörténeti előadásokat a község életével, a szocialista táborral, Európával, stb-al kapcsolatban. Ezek nem légből kapott tervek, hiszen ott a községben az emberek igényelték, olyan községben, ahol eddig még ismeretterjesztő előadás sem volt. Beszélnek arról a Tsz. községekben, hogy milyen könnyű lesz az embereket szervezni a közös munka folytán, stb. Vannak más feladatok, amelyeket a Tsz. községekben meg kell oldani: napközi otthon, vagy bölcsödé létesitése,- a kulturális élet járási irányítása, mert valahogy ugy néz ki, hogy az egész megye minden községével egy megyei népművelési ember foglalkozik. Itt jelentősnek tartanám, hogy 3-4 járási kultúrházat felfejleszteni és ehhez csatlakozhatna a járási népművelési felelős és ezek irányithatnának. A határozati javaslathoz: az elvi kérdéseknek a gyakorlati megoldása nincs kidolgozva. Soknak tartom a három esztendőt, hogy a járási művelődés^ otthonokat módszerbeli othonná akarják kialakitani. A népművelési Allandóbizottságok munkájáról: gyakorlatilag az a helyzet, hogy papiron minden községben meg vannak, sőt a népművelési tanácsok is, de nincs tisztázva, hogy a kettőnek mi a kapcsolata egymással. Bár lehet, hogy elvileg tisztázva van, de a köztudatba nincs bevive. A művelődési házakról: véleményem, hogy ezen a téren mindaddig nehéz lesz a helyzet, amig anyagi kérdéseiket nem tisztázzuk. Sajnos erről sincs tul sok irva a jelentésben. Ide tartozik a giccs elleni küzdelem is, mely egyrészt eszmei küzdelem, másrészt meghátrálásra készteti a helyi művelődési csoportokat az anyagiak miatt. Nem helyes az ilyen téren adott kezdeezmény, de az sem helyes, hogy a községi müvalődési házak szinte a semmiből kell, hogy fenn-tártsák magukat. Az igazgatók vagy megkapják azt a loo Ft, fizetést, vagy sem /pl, Visegrádon, stb/. Helyes lenne bevenni a határozati javaslatba:a Dunakanyar ismertebb községeinek, városainak hogyan tudnánk művelődési életet biztositani, Pl, Szentendre. Visegrád, Leányfalu, Ezeket lo ezrek látogatják és nincs megfelelő, - de még helyrehozható kulturotthonuk sem. . / .