MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának hároméves művelődési programja. 45-58. [brosúra]

szere alapján a szocialista községekben az első évben 25, majd 35, illetve 45 helyen szerve­zünk 90 órás tanfolyamot. A népfőiskolák, mezőgazdasági közművelő­dési tanfolyamok és ezüstkalászos tanfolyamok végzett hallgatóinak továbbképzése, szakirá­nyú foglalkoztatása érdekében elősegítjük, szakmailag támogatjuk az állattenyésztési, gyümölcstermesztési, kertészeti és növényter­melési szakkörök alakulását. A mezőgazdaság különböző szakkérdéseiről szóló előadásos propagandát az állami és társa­dalmi szervek közös összehangolt programja alapján kell végezni. Meg kell szüntetni e te­rületen minden kontárkodást, felelőtlenséget, apolitikusságot. A feladat sikeres megoldása érdekében a megyei tanács és a TIT minden esztendőben készítse el a mezőgazdasági szak­propaganda éves tervét, a működő megyei elő­adókat hagyja jóvá, az előadásokat ellenőrizze. 2. Az öntevékeny művészeti munka. Az öntevékeny művészeti munka magasabb színvonala, az abban résztvevő tömegek szocia­lista szellemű nevelése érdekében biztosítani kell a művészeti vezetők ideológiai és szakmai továbbképzését. El kell érni, hogy az elkövet­kezendő 3 év alatt az öntevékeny művészeti csoportok vezetését csak szakképzett, a műve­lődésügy célkitűzéseit politikai és szakmai szempontból is érvényesíteni tudó emberek ve­zessék. A rendezők, a népi tánctanárok, a zene- és énekkar vezetők továbbképző tanfolyamait rendszeresíteni kell. A dolgozó tömegek művészeti nevelését már az ifjú korban meg kell kezdeni. A művészeti nevelés alapjainak lerakását általános iskoláin­kon belül, arra építve kell végezni, Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az arra alkalmas pedagógusok megbízatása, ilyen irányú szak­mai képzése nyomán továbbfejlesszük a zenei, a népi tánc, a társastánc és a képzőművészeti szakkörök munkáját, növeljük azok számát. a) Zeneiskoláink már jelenleg is nagy szere­pet játszanak ifjúságunk zenei művelődésében. Zeneiskoláink jelenlegi száma tervünk első két évében az oktatómunka színvonalának növelé­sét teszi szükségessé. Zeneiskoláink számának növelése elsősorban az aszódi, nagykátai és da­basi járásban célszerű, mivel itt a megye más területéhez mérten viszonylag elmaradott a ze­neoktatás. A zeneiskolák többségét a tervidőszak alatt a kultúrházak, illetve otthonok vezetésére kell bízni. Az 1961—62-es évre a zeneiskolák szá­mát 90-re növeljük. Állami zeneiskolát kell lé­tesíteni Vácott és Cegléden megfelelő épület juttatásával vagy építésével. A zenei élet fej­lesztése érdekében a zeneiskolák mellett támo­gatni kell a kibontakozó zenebaráti köröket. b) Az énekkarok jelenlegi helyzetét figye­lembevéve fontos feladat a kórusok tagjainak zenei nevelése, műveltségének fokozása. Az énekkar vezetők rendszeres ideológiai és szak­mai képzésével biztosítani kell a fenti követel­mények teljesítését, másrészt azt, hogy műso­ruk helyes irányban fejlődjön. A 3 éves terv végére kórusaink száma százra növelhető, a fejlesztést elsősorban a munkáslakta községek­ben és Vácott kell biztosítani. Az énekkarok fejlődésének elősegítésére rendszeresen meg kell rendezni az énekkarok megyei találkozóit. c) A zenekarok, a népi-, vonós- és fúvószene­karok, valamint a szórakoztató tánczenekarok vezetésének javítása érdekében a zeneművé­szek szakszervezetével egyetértésben folytatni kell az oktatók képzését. A zenekarok tagjai ze­nei műveltségének növelése érdekében állami zeneiskoláink segítségével biztosítani kell az alap, illetve magasabbfokú képzés feltételeit. A megye zenei érdeklődésű tömegeinek kielégíté­se és zenészeink további fejlődése érdekében növelni kell az állandó jellegű zenekarok szá­mát. Szórakoztató és tánczenészeink műsorai­nak ellenőrzésével biztosítani kell, hogy olyan műveket adjanak elő, amelyek a tömegek ízlé­sét helyes irányban befolyásolják. d) A népi tánckultúra színvonala emelésé­nek, a további számszerű előrehaladásnak fon­tos feltétele, hogy a csoport tagjainak esztéti­kai és szakmai képzése ténylegesen biztosítva legyen. A vezetők rendszeres továbbképzése révén el kell érni, hogy a résztvevő ifjúság ténylegesen művelődjék a csoportban. A cso­portok a nevelési és szórakozási, illetve szóra­koztatási feladataikat állandó tervszerű munka alapján oldják meg. Vonják be a csoportok tag­jait a népi tánc, zene és dal gyűjtésébe. e) A modern társastánc oktatásnak az eszté­tikai és erkölcsi nevelés tekintetében egyaránt helyes irányú fejlesztése érdekében biztosítani kell, hogy arra képesített, politikai és erkölcsi vonatokzásban megfelelő személyek legyenek az oktatók. A kulturotthonok vezetői a KISZ­szervezetek fordítsanak az ezirányú munka he­lyes szellemére nagy gondot. A 3 éves tervidő­szak alatt 110—120 helyen a társastánc okta­tás a követelményeknek megfelelő színvonalon biztosítható. f) Az öntevékeny színjátszásban elért ered­ményekre építve, következetesen folytatni kell a színjátszó csoportok rendezőinek továbbkép­zését és el kell érni, hogy a jelenleg rendszeres képzésben résztvevő 50-es létszámot a 3 év alatt fokozatosan 100-ra növeljük. A jelenlegi 50—60 állandó jellegű és 100 ideiglenesen szín­játszó csoport munkájának javításával a 3 év alatt mintegy 85 színjátszó csoportot kell ál­landó jellegűvé fejleszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents