MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.
2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának hároméves művelődési programja. 45-58. [brosúra]
szere alapján a szocialista községekben az első évben 25, majd 35, illetve 45 helyen szervezünk 90 órás tanfolyamot. A népfőiskolák, mezőgazdasági közművelődési tanfolyamok és ezüstkalászos tanfolyamok végzett hallgatóinak továbbképzése, szakirányú foglalkoztatása érdekében elősegítjük, szakmailag támogatjuk az állattenyésztési, gyümölcstermesztési, kertészeti és növénytermelési szakkörök alakulását. A mezőgazdaság különböző szakkérdéseiről szóló előadásos propagandát az állami és társadalmi szervek közös összehangolt programja alapján kell végezni. Meg kell szüntetni e területen minden kontárkodást, felelőtlenséget, apolitikusságot. A feladat sikeres megoldása érdekében a megyei tanács és a TIT minden esztendőben készítse el a mezőgazdasági szakpropaganda éves tervét, a működő megyei előadókat hagyja jóvá, az előadásokat ellenőrizze. 2. Az öntevékeny művészeti munka. Az öntevékeny művészeti munka magasabb színvonala, az abban résztvevő tömegek szocialista szellemű nevelése érdekében biztosítani kell a művészeti vezetők ideológiai és szakmai továbbképzését. El kell érni, hogy az elkövetkezendő 3 év alatt az öntevékeny művészeti csoportok vezetését csak szakképzett, a művelődésügy célkitűzéseit politikai és szakmai szempontból is érvényesíteni tudó emberek vezessék. A rendezők, a népi tánctanárok, a zene- és énekkar vezetők továbbképző tanfolyamait rendszeresíteni kell. A dolgozó tömegek művészeti nevelését már az ifjú korban meg kell kezdeni. A művészeti nevelés alapjainak lerakását általános iskoláinkon belül, arra építve kell végezni, Ezért szükségesnek tartjuk, hogy az arra alkalmas pedagógusok megbízatása, ilyen irányú szakmai képzése nyomán továbbfejlesszük a zenei, a népi tánc, a társastánc és a képzőművészeti szakkörök munkáját, növeljük azok számát. a) Zeneiskoláink már jelenleg is nagy szerepet játszanak ifjúságunk zenei művelődésében. Zeneiskoláink jelenlegi száma tervünk első két évében az oktatómunka színvonalának növelését teszi szükségessé. Zeneiskoláink számának növelése elsősorban az aszódi, nagykátai és dabasi járásban célszerű, mivel itt a megye más területéhez mérten viszonylag elmaradott a zeneoktatás. A zeneiskolák többségét a tervidőszak alatt a kultúrházak, illetve otthonok vezetésére kell bízni. Az 1961—62-es évre a zeneiskolák számát 90-re növeljük. Állami zeneiskolát kell létesíteni Vácott és Cegléden megfelelő épület juttatásával vagy építésével. A zenei élet fejlesztése érdekében a zeneiskolák mellett támogatni kell a kibontakozó zenebaráti köröket. b) Az énekkarok jelenlegi helyzetét figyelembevéve fontos feladat a kórusok tagjainak zenei nevelése, műveltségének fokozása. Az énekkar vezetők rendszeres ideológiai és szakmai képzésével biztosítani kell a fenti követelmények teljesítését, másrészt azt, hogy műsoruk helyes irányban fejlődjön. A 3 éves terv végére kórusaink száma százra növelhető, a fejlesztést elsősorban a munkáslakta községekben és Vácott kell biztosítani. Az énekkarok fejlődésének elősegítésére rendszeresen meg kell rendezni az énekkarok megyei találkozóit. c) A zenekarok, a népi-, vonós- és fúvószenekarok, valamint a szórakoztató tánczenekarok vezetésének javítása érdekében a zeneművészek szakszervezetével egyetértésben folytatni kell az oktatók képzését. A zenekarok tagjai zenei műveltségének növelése érdekében állami zeneiskoláink segítségével biztosítani kell az alap, illetve magasabbfokú képzés feltételeit. A megye zenei érdeklődésű tömegeinek kielégítése és zenészeink további fejlődése érdekében növelni kell az állandó jellegű zenekarok számát. Szórakoztató és tánczenészeink műsorainak ellenőrzésével biztosítani kell, hogy olyan műveket adjanak elő, amelyek a tömegek ízlését helyes irányban befolyásolják. d) A népi tánckultúra színvonala emelésének, a további számszerű előrehaladásnak fontos feltétele, hogy a csoport tagjainak esztétikai és szakmai képzése ténylegesen biztosítva legyen. A vezetők rendszeres továbbképzése révén el kell érni, hogy a résztvevő ifjúság ténylegesen művelődjék a csoportban. A csoportok a nevelési és szórakozási, illetve szórakoztatási feladataikat állandó tervszerű munka alapján oldják meg. Vonják be a csoportok tagjait a népi tánc, zene és dal gyűjtésébe. e) A modern társastánc oktatásnak az esztétikai és erkölcsi nevelés tekintetében egyaránt helyes irányú fejlesztése érdekében biztosítani kell, hogy arra képesített, politikai és erkölcsi vonatokzásban megfelelő személyek legyenek az oktatók. A kulturotthonok vezetői a KISZszervezetek fordítsanak az ezirányú munka helyes szellemére nagy gondot. A 3 éves tervidőszak alatt 110—120 helyen a társastánc oktatás a követelményeknek megfelelő színvonalon biztosítható. f) Az öntevékeny színjátszásban elért eredményekre építve, következetesen folytatni kell a színjátszó csoportok rendezőinek továbbképzését és el kell érni, hogy a jelenleg rendszeres képzésben résztvevő 50-es létszámot a 3 év alatt fokozatosan 100-ra növeljük. A jelenlegi 50—60 állandó jellegű és 100 ideiglenesen színjátszó csoport munkájának javításával a 3 év alatt mintegy 85 színjátszó csoportot kell állandó jellegűvé fejleszteni.