MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1959. június 2.

2/12. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1959. június 2. - Napirend: - 1. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján elkészült jelentés és javaslat a művelődésügyi hároméves tervre. - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának hároméves művelődési programja. 45-58. [brosúra]

munkásaink jelentős részére még hatnak a kis­tulajdonosi eszmék, még számosan egyidőben földművelők is. Ez a helyzet türelmet és a párt politikájának rendszeres ismertetését követeli meg. A párt, a szakszervezet politikai és elméleti előadások, konzultációk és politikai viták ren­dezésével segítse elő a régi és új munkások po­litikai képzését, öntudatának növelését. Párt­szervezeteink a politikai munkában támaszkod­janak a régi, szervezett munkásokra, az üzemi törzsgárdára. A munkások tízezreiben kell felébreszteni a vágyat a nagyobb politikai és szakmai tudás megszerzésére. A munkásszülők ezreivel kell megértetni, hogy gyermekeiket — a jövő értel­miségi és munkás generációját — a nagy tudo­mányos és technikai haladás parancsolóan hívja a középiskola elvégzésére, a nagyobb po­litikai és szakmai műveltség megszerzésére. A munkások politikai és iskolai képzésén túl arra kell törekedni, hogy elsősorban a me­gye üzemi munkásai használják ki a főváros által nyújtott kulturális lehetőségeket (esti egyetem, színházak, tárlatok, kiállítások, mú­zeumok). A munkásosztály művelődésének elősegítése érdekében biztosítani kell, hogy a legjobb erők irányításával folyjon az üzemi öntevékeny mű­vészeti munka és annak eredményeként nagy munkástömegek vegyenek részt művelődéspo­litikai feladataink megoldásában ezen a terü­leten is. A szakszervezeti művelődési otthonokat, munkásklubokat a munkások tömegeinek tény­leges művelődési otthonává kell tenni. A megye kulturális beruházásainak megha­tározásánál iskolák, művelődési otthonok, mo­zik, könyvtárak fejlesztésénél elsősorban a nagy munkáslakta községek, illetve városok égető szükségleteinek kielégítésére kell az el­következendő 3 évben gondot fordítani. b) A falu szocialista átalakítása, a kulturális forradalom megvalósulása megköveteli a dol­gozó paraszti tömegek fokozottabb politikai, gazdasági felvilágosítását, ideológiai nevelését. Amikor a dolgozó parasztok ezrei lépnek a gaz­dálkodás szocialista útjára, az ideológiai-poli­tikai kérdésekben magukkal hozzák kistulaj­donosi nézeteiket, amelyeket a körülmények­től függően hosszú ideig megtartanak. A kistu­lajdonosi gondolkodási mód leküzdése, a dol­gozó parasztok szocialista szellemű nevelése nagy körültekintést, a szórakozást és ideológiai nevelést összekapcsoló türelmes népművelési munkát követel. Falusi művelődéspolitikai tevékenységünk minden előzőnél jobban segítse elő a szocialista gazdálkodás útjára lépett paraszti dolgozó tö­megek politikai és művelődési igényeinek ki­elégítését és fokozását. A mezőgazdaság szo­cialista útjára lépett dolgozó paraszt tömegek­kel meg kell értetni, hogy a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlődése műveltebb paraszt embereket, ifjúságot követel és hogy saját jó­létünk növeléséhez is a magasabb általános és szakmai műveltség megszerzése szükséges. A megye dolgozó parasztjainak többségét még a jövőben kell a szövetkezés útjára vezet­ni. Ez megköveteli a mezőgadzaság szocialista átszervezése szükségességének széleskörű ma­gyarázatát, a dolgozó paraszti tömegek politi­kai felvilágosítását. A helyes út megválasztá­sát az egyénileg gazdálkodó parasztok általá­nos és szakmai műveltségének fokozásával is elő kell segíteni. c) A szocialista építő munkában, az ifjúság erkölcsi-politikai nevelésében fontos szerepet betöltő értelmiségiek marxista—leninista szel­lemű továbbképzése, ideológiai meggyőzése fontos feltétele gyorsabb előrehaladásunknak. Ezért biztosítani kell, hogy az értelmiség a marxizmus—leninizmus tanulmányozásához magas színvonalú ideológiai segítséget kapjon. Értelmiségünk egyes csoportjainak eddigi fej­lődése bizonyítja, hogy a szocialista építéssel és a közvetlen nevelői feladatokkal megbízott rétegek gyorsabban és bátrabban megértik és elsajátítják az ideológiai kérdéseket. Ezért arra kell törekedni, hogy az élet különböző terüle­tein tevékenykedő értelmiségieket aktívabban bekapcsoljuk a szocializmust építő gyakorlati munkába. Ennek érdekében nagy gondot kell fordítani az értelmiségi tömegeket foglalkozta­tó munkaterületekre és az értelmiségieket összefogó társadalmi szervezetekre. Biztosí­tani kell ezekben a szervezetekben a kommu­nista értelmiség összefogását és helytállá­sát. d) Kommunista szellemű, művelt, erkölcsös ifjúság felnevelése feladatunk. Az ifjúság ne­velésében számos, az ellenforradalom által feltámasztott és még teljesen szét nem zúzott nézetekkel kell megküzdeni. Az ifjúsági töme­gek iskolai és iskolán kívüli nevelése, művelé­se maximális ideológiai erkölcsi támogatást kö­vetel a felnőtt társadalomtól. Ennek elősegíté­se érdekében politikailag jól képzett kádereket kell az oktatási intézmények és az ifjúsági szervezetek segítésére átadni. Az ifjúság szo­cialista szellemű nevelésére hivatott ifjúsági szervezeteken kívül nagy feladatok hárulnak a szülőkre. Ezért munkánk fontos területe az is­kolai szülői munkaközösségek helyes befolyá­solása, az ifjúsági szervezetek felnőtt támoga­tásának megszervezése, a pedagógusok ifjúság­nevelő munkájának segítése és támogatása. * * *

Next

/
Thumbnails
Contents