MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. szeptember 5.

2/8. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1958. szeptember 5. - [Az 1. és a 2. napirendi pontot együttesen tárgyalták.] - Napirend: - 2. A tanácsok államhatalmi és tömegszervezeti jellegének érvényesülése Pest megyében. - - Előterjesztés. 27-36.

A^tsz. tag tanácstagok sem adják meg mindig azt a támogatást a me­zőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos feladatokhoz, amit le lehetne várni tőlükj illetőleg a tanácsban sem igyekeznek jelentős szerepet-betölteni. Pl, Pilisborosjenő község 26 tanács­tagja közül 4- tsz, ta^. Közülük kettő igen ritkán jár el tanácsü­lésre. Figyelemreméltó, hogy a legutóbbi tanácsülésen, amikor a tsz, mozgalom községi helyzetét kivárták megtárgyalni, a 4- tsz, tanácstag közül csak 1 jelent meg a tanácsülésen, A tanácstagok általában tartózkodó magatartást tanúsítanak, amikor tanácsüléseken a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcso­latos feladatokat tárgyalnak. Ilyen napirenddel kapcsolatban érde­mi határozatok ritkán születnek. Általában kevés paraszti foglalkozású tanácstag lépett be a terme­lőszövetkezetekbe. Ilyen vonatkozásban még a parttag tanácstagok sem mutattak példát. Hiba az is, hogy a VB, vezetők jó része nem rendelkezik olyan erkölcsi alappal, amellyel alapvetően sikerülne befolyásolni az egyénileg dolgozó paraszti tanácstagoknak a tsz, mozgalommal kapcsolatos állásfoglalásét, Igy megyénk területén a VB, fcfcfckáExfcsaac vezetők kar/eV gáak y községi elnök. 9 elnökhe­lyettes és 1 vb, titkár tsz. tag. Ugyanakkor 19 községi elnök, 51 elnökhelyettes és 1 vb. titkár egyénileg dolgozó paraszt. Igen sok­szor a községi VB, vezetők nem adják meg a szükséges támogatást és segítséget a helyi tsz-eknek. Pl, Örkény községben a vb. elnök Szolnoki Ferenc lo kh. földterületen gazdálkodik. A községben a legjobb gazda hirében áll. Ugyanakkor a községben lévő két terme­lőszövetkezet, de különösen a "Rákóczi" igen gyengén működik. Ennek ellenére a községi tanács vb, elnöke nem igyekszik a terme­lőszövetkezeten személyi példamutatásával, tanácsaival, stb, se­gíteni. Ez a példa is azt bizonyltja, hogy a mezőgazdaság átszer­vezésével kapcsolatos alapvető tennivalók végrehajtását nem sike­rült általánosan állami feladattá tenni, az megmaradt jórészt az irányitó szakaparátus feladatának. 7. /A tanács és a Hazafias Népfront-mozgalom kapcsolata. Az 195o. és 54—es tanácsválasztásoknál jelentős szerepet töltött be aHazafias Népfront. A kölcsönös kapcsolat helytelen álláspont másrészt a népfrontban lévő néhány ellenséges személy és nézet mi­att nem fejlődött megfelelően. Az ellenforradalom után jelentős kibontakozás mutatkozott a népfront mozgalomban, amelynek egyik alaptényezője volt a párt helyes politikája, valamint tanácsok segítése, A Politikai Bizottság 1957. november 21-i határozatának végrehajtását minden szinten segitette a tanács. Miben merül ki a kapcsolat? A Népfiont Megyei Elnöksége és a Megyei Tanács vezetősége kölcsönös képviseletet teremtett, pl, a megyei népfront elnökségében Csala. Kovács, Kovács Antalné,•Pála Károly­né, Szabó Károly megyei tanácstagok foglalnak helyet, A tanács me­gyei VB-nak tagja a Népfront megyei titkára, A megyei Népfront szak­bizottságaiban is résztvesz több megyei tanácstag. Járási és köz­ségi szinten is biztositva van a kölcsönös képviselet. A népfront szervek programjukat, akciótervüket a tanács vb, munka­tervének figyelembevételével készitik el. Megyei, járási és városi szinten ez már rendszeressé vált, A népfront akcióterve, a tanács által kitűzött feladatok megoldására irányul. Községi szinten ugyanezt még nem mondhatjuk el, .

Next

/
Thumbnails
Contents