MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. május 31.

2/7. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-27. • 1958. május 31. - Napirend: - 1. A KB határozata a falusi munkáról. A határozatból adódó megyei feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.

A járási Pártbizottságok és mi magunk is segitstik az alapszervek vezetőit a határozatok végrehajtassuk megszervezésében, mert ez igen gyengén áll a pártszervezeteknél. Adjanak segitséget a járások az alapszerveknek az ellenőrzés módszereihez, Nagyon fontos, hogy a falusi pártszervezetek ismerjék a faluoan lévő tsz. munkáját és ismerjék a JB. ide vonatkozó elgondolásait. Azon tul. hogy a pártszervezet vezetőségének foglalkozni kell a tsz-efc-el, minden kommunistának kötelessége a tsz. segítése. El kell érni, hogy a községekben lévő kommunisták kollektív felelősséget érezzenek a termelőszövetkezetekért. Ránk is, járásokra is vonatkozik, hogy kevesebb határozatot bőszünk a pártszervezetek részére, mert akkor a legfőbb tennivalókra nem jut kellő idő. Az utóbbi hónapokban a gépállomással való foglalkozás is javult, de azért ez még nem kielégítő. Munkájuk érdekében és szerepük betöltése érdekében lehetőség lesz 8 függetlenített gépállomási párttitkár beállítására. A gépállomások az önálló vállalati gazdálkodásra való áttérés óta eltávolodtak a tsz-ek-től, nem tekintik a tsz-ek problémáját egy kicsit a saját problémájuknak. Feladat: Az egyik legfontosabb feladat: javítani a tömegek között végzett politikai munkát: pártszervezeteinket erős kapcsolat fűzze a tömegszervezetekhez. Milyen kérdésekről lehet itt szó: a tsz. parasztsággal meg kell értetni, hogy a Párt és a Kormány a szocializmus építésének munkájában a fő feladatnak tartja a tsz-ek megszilárdítását, de ugy dolgozzanak, hogy gazdaságuk erős, nagyüzemi gazdaság legyen, ezzel bizonyítsak be a nagyüzemek fölényét az egyéni parasztgazdaság felett. Behatóan kell foglalkozni a ?

arasztság egyes rétegeit érintő politikai, gazdasági és termeési kérdésekkel, A Tsz, mozgalom kérdését nem lehet kiszakítani a párt agrár-politikájából. Gyakorlatilag éreztetni kell a mindennapi munka során, hogy a parasztságra támaszkodunk. Helyes, hogy évenként 1-2 esetben összehívjuk a kisparasztokat, szegényparasztokat, tájékoztatjuk őket a legfontosabb gazdasági, politikai kérdésekről, meghallgatjuk véleményüket, A szegényparasztok problémáját több szempontból kell nézni: olyan oldalról, hogy ő eladó, árutermelő és nem utolsó sorban szövetségesünk. A fél-3 holdas gazdaságok száma a megyében Vo.ooo, az ossz gazdaság 51 #-a. A megye sajátosságából adódik, hogy amikor elsődleges kérdés a tsz. parasztsággal ós az egyéni szegény-parasztsággál való foglalkozás, nem odázhatjuk el a fcozépparasztsaggal való foglalkozást sem évekre. Falun igen nagy segítségünkre vannak és még inkább lehetnének a falusi értelmiségiek, A falukban több, mint 5.1oo pedagógus van és ezen kivül még sok más értelmiségi. Ma a párt értelmiségi politikáját figyelembe vesszük, akkor 7-8ooo ember dolgozhat a mi politikánk segítésére. Nem folyik elég hathatós szövetkezeti agitáció. Mi az akadálya: a jobb és balloldali helytelen nézetek egész sora és itt bizonyos fokú meghátiá-ás: van. Sok elyan helytelen nézettel találkozunk, hogy nem tartják időszerűnek az egyéni dolgozó parasztok előtt a tsz-ekről a Beszélgetést, Ezek kozó tartoznak azok a párttagok, tanácsvezetők, tanácstagok, akik a tsz-ből kiléptek. Másik: hogy az agrártézisek alapján nem lehet a tsz -t fejleszteni, /erről beszélnek/, Azt javasolják, hogy változtasson a párt a mostani agrár-politikáján. Javaslatuk lényege, hogy egy kis adminisztratív intézkedés is szükséges. . / .