MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. május 31.

2/7. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-27. • 1958. május 31. - Napirend: - 1. A KB határozata a falusi munkáról. A határozatból adódó megyei feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.

Termelőszövetkezeteink nagy része a belterjesség irányába for3Mt, évek óta először biztosítani tudják a szükséges takarmány mennyiséget, növekedett a gépi erő felhasználása a növénytermelésben. Az össz. beruházásnak 29,8 %-át saját erőből végezték a tsz-ek. A megyében 53 5oo noldon felüli tsz, van és az 53-ból 49-ben biztosítani tudtuk a szakszerű vezetést* Jelenleg a megye területén 197 tsz, 42 tszcs, és 187 szakcsoport van. 1958. februártól 135o belépés volt, kilépett 9oo, tenát növekedés volt. Az MB, 1957. szeptemberi, a megyei Tanács februári ülése és a £13. natározata alapján értékelte a szövetkezeti mozgalom megyei helyzetét és fontos határozatokat hozott. A határozatok ellenőrzése, a megtett intézkedések végrehajtását ellenőrizve felszínre jött egy sor probléma is. A .Párt és Tanács szervek vezetői megértették, nogy foglalkozni kell a tszl mozgalom fejlesztésével, de már kifelé nem eléggé hangoztatták a tennivalókat. A párt és állami szervek súlyt helyeztek a meglévő tsz-ek megszilárdítására. Ez helyes, de-nem használták ki a számszerű fejlesztés reális lehetőségeit, A ma tárgyalt KB. határozat kimondja, hogy jól átgondolt terv legyen a tsz. mozgalom fejlesztésének alapja. Azt gondolom, hogy a •mostani határozat ennek a célkitűzésnek megfelel. A közös határozatban meghatároztuk a növénytermesztés, az árutermelés, az állattenyésztés, közös értékesítés, beruházás, szervezeti megerősítés: tehát a tsz. mozgalom fejlesztésére, megszilárdítására vonatkozó feladatokat. A tsz, határozatból egy pár alapvető kérdést: tavaly az volt a helyzet, hogy 1 fch.-ra jutó állőalap értéke 3,46o Ft. volt. tehát elérte a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges feltételt. Most eél az, hogy 1 hold szántóra jutó bruttó termelés meghaladja az 1 fch-ra jutó állóalap összegét. Árutermelés, közös értékesítés: el kell erni, hogy 1 kh-ra redukált szántóra 125o 3?t. értékű árutermelés jusson. Másik ami problémát okoz, hogy megyeileg a tsz. gazdálkodás leggyengébb pontja az állattenyésztés. Ha a belterjesség egyik alapvető tényezőjét nézzük, az állatsürüséget, akkor tsz-eink nagy részére a belterjesség jellemző. Megyénk egyéni parasztjainak loo kh-ra 3o számos állat jut. Tsz-efcben a célkitűzés szerint 21-nek kell lenni, Az állattenyésztésre több éven keresztül különös gondot kell fordítani. Politikailag és gazdaságilag nagyon fontos, hogy a tsz-ek a munkaegység kiosztásara tervezett összeg 8-9 $-át beruházásokra tartalékolják. A gazdaságilag erősebb tsz-ek-nél el kell érni, hogy 16-17 %-ot tartalékoljanak, fagyon fontos, hogy a tsz-ek saját erejükből növeljék gazdaságukat. Megfelelő felvilágosítással el kell érni, hogy a szövetkezetek megerősítésének 3 alapvezető tényezéjénél előbbre menjünk: 1/ a közös alap növelése, 2./ közös árutermelés fokozása, 3/ szövetkezeti demokrácia fejlesztése és érvényesítése. Az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet fordítani a gazdaságilag gyenge tsz-ek-re. Ezen a területen lemaradás van, ezt pótolni kell. A tsz-ek számszerű fejlesztésére vonatkozóan az ősz folyamán - figyelembe véve a lehetőségeket - a következőkre van reális alap: 24 aj tsz. alakítása. 52 jól dolgozó Tsz-ben kb. 15oo-l7oo belépő, tehát az uj tsz-kel együtt kb, 2ooo~22oo belépőre lehet f

zámitani, melyei a iárási vezetőkkel megállapodva terveztünk, szövetkezeti község létrehozására van renetőség: üánszentmifclós és Kőröstetétlen. 4-5 tszcs, alakításában állapodtunk meg és 58 állandó jellegű termelési társulás létrehozásában, E célkitűzések megvalósítása esetén is az lesz a helyzet, hogy nem érjük el az ellenforradalom előtti tsz, létszámot.