MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. május 31.

2/7. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-27. • 1958. május 31. - Napirend: - 1. A KB határozata a falusi munkáról. A határozatból adódó megyei feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.

Zalka el?tára! 'V lff A mezőgazdasági szocialista átszervezésének kulcsát abban látom>*/ _ hogy ezt a kérdést állandóan felszínen tartsuk, a fokozatosság elvének megfelelően konkrét politikát folytassunk, a fő gondot ebben az időben az átmeneti formáknak számbeli és minőségi erősi- tésére forditsuk. Általában a beszámolóval egyetértek, de különösen azzal, nogy nagyon sok helyes hatósági ügyként kezelik ezt a problémát. Probléma van a bíróságoknál olyan szempontból, nogy még mindig vannak volt Horthy törzstisztek, akik igyekeznek nyomni a tsz-ket. Valahogy nem elég elvi szilárdság tapasztalható általában a Dirósé?

oknál a tsz-ek megvédése terén, több esetben akkor is képviseli a sz. érdekeit, ha az nem törvényes is, pl. mikor a tsz. vissza követel földet, stb. a kilépett tagoktól. igen sok panasz van a szakszerűség kérdésével. Rövid tanfolyamokon képezik ki a könyvelőket, és nem hiszem el, hogy azok megtanulják a könyvelést ilyen rövid idő alatt. A perekből kitűnik, hogy a különböző határidők elmulasztása miatt perelik a tsz-ket. Kincs aki nyilvántartsa a fizetési határidőket, nem képesek ezek a könyvelők ^a pontos munkára. Javaslom: úgyis megszerveződik az ügyvédi kamara renaszere Pestmegye ben. Ebben az uj szervezetben meg kellene találni a módját, f

ogy képviselve legyen a tsz-ek védelme és hogy ezeknek a munkaözósségeknefc megfelelő tájékoztatása meg legyen. Guba elvfrá

rs: Elsősorban foglalkoznék a falusi pártszervezetek segítésével. Ma azok az elvtársak, akik lenn vannak a 8oo-9oo lakosü községekben, akik felkészültségüknél fogva alkalmasak lennének a különböző tömegszervezeteket mozgósítani, irányítani komolyabb eredményt tudnánk elérni. Járásunkban a legforradalmibb emberek bemennek az üzemekbe. Az ellenforradalom után nagyrészt ujak a vezetőségek, nem értik a párt munkát és elég nehéz nevelni őket, mert gondolni kell arra,hogy ezek általában fizikai munkát végeznek' valahol, este m tudunk velük beszélni és ez elég kevés. Mások, akik megmaradtak, pl. Pilisszántó, ahol régi emberek vannak, végtelenül szefctánsok. Ahány község, annyi probléma, annyi féleképpen kell foglalkozni velpk. Pl, Bunabogdányban teljesen fejletlen, öreg párttitkár van, hogyan tudja ő a fejlett tanácselnököt, népfront elnököt irányitani. Azon gondolkodunk, hogyan kellene az üzemi munkásokat visszahozni a faluba. Az ellenforradalom után jelentkeztek ipari munkások, hogy majd ők jönnek és segítenek, de azóta egy sem jött hozzánk. Meg kellene bizni ezeket a fejlett üzemi munkásokat a falusi pártmunkával és mentesiteni kellene őket az ümemből. Volt kiképzett káderünk sok, ezeket különböző területekre elvitték. Ezeket jó lenne visszanozni, de ezek az emberek félnek a tsz-be4 végzendő munkától. Ezt a racionalizálás után is tapasztaltuk, mert a sok racionalizált emberből mindössze kb. 15 ment tsz-be dolgozni. Helyes lenne a tsz. vezetőnek legalább egy részével tisztázni a perspektívát, hogy például a meglévő földterületükkel, tagjaikkal, stb. mire számíthatnak. Azonkívül megbeszélni velük, hogy a lenetőségüket hogyan használják ki. Pl. vannak tsz-ek /pl. egy példa/ viz van a tsz. területén, nádas van rajta, ők elhatározták,hogy fürdőt csinálnak belőle, beszélgettem velük, hogy gazdaságosabb, ha kacsát nevelnek, stb. Tehát leülni velük beszélgetni és tisztázni a lehetőségeiket.