MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1958. május 31.
2/7. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-27. • 1958. május 31. - Napirend: - 1. A KB határozata a falusi munkáról. A határozatból adódó megyei feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-18.
Biszk a Béla elvtárs: M. fi A napirenden szereplő kérdés azt matatja, hogy a KB-nafc van terve arra vonatkozóan,hogy a fala szocialista átszervezését milyen' módon képzeli el. Vissza-menni szeretnék az elmalt esztendőbe, hogy a pártnak, a KB-nafc mi a aéiete a falasi munkáról. Voltak olyan nézetek, hogy november 4-e után ki kellett volna tűzni, hogy előbbre menjünk. Ez egy kérdés volt és a KB-nak az a nézete, hogy ez nem lett volna helyes. Az első a hatalom megvédése volt. Ez fő feladat volt és csak az egész munkásosztály és a parasztsággal való szoros szövetséggel lehetett megoldani. A cél az volt, uogy megnyerjük a falun a dolgozó parasztok bizalmát. Utólag meg lehet állapitani, hogy helyes volt, amit eddig tettünk, a munkásosztály és parasztság szövetsége vonal helyes volt. megfelelt a munkásosztály érdekeinek. A megromlott viszonyt helyre kellett állitani. Másik dolog, ami nem csak a múltra, hanem a jelenlegi helyzetre is vonatkozik, hogy tulajdonképpen a magyar paraszt nem indult meg a Tsz. felé, akkor sem, ha nagyobb földdel lépett be a tsz-be. A földterület 7o %-án állami tartalék föld folt, amin a tsz-ek megalakultak, tehát a parasztság nem vitte be összes földjét. A határozatban is szerepel, a beszámolóban is nagy teret szentelt ennek a kérdésnek Kovács elvtárs, nogy mi jellemzi a falusi politikai helyzetet. Nagyon fontos dolog a helyzet megítélésében, nogy milyen a parasztság siszonya a Kormányhoz. Nagyon fontos, hogy a falusi politikai helyzetet mindig a párt alapvető célkitűzése oldaláról kell megnézni. Olyan helyzetben vagyunk, nogy az előre nyomuláshoz egy ideig az erőket kell gyűjteni, még most is. bár az elmúlt esztendőben bizonyos előre nyomulás történt. Most is ez a feladat és ez a határozat, amelyet a KB. meghozott, az előre nyomulás szubjektív feltételeit tartalmazza és a KB. elhatározta, nogy szeptemberben csak a tsz-ek helyzetét vitatja meg. Ebből a szempontból nagyon nagy figyelmet érdemel Gál elvtárs és a többi elvtársak felszólalása: olyan kérdésekről beszéltek, amik a területen vannak. Máshonnan is jönnek ilyen jelzések. Az ilyen kérdések kitűzése, alaposabb megnézése lesz napirenden, amely az előrenyomulást biztosítja. Ezzel alaposabban kell foglalkozni, nem csak általánosan. Az, hogy a parasztok ismerik a ? árt politikáját, hogy a mi pozíciónk világos legyen, az nagyon ontos. Ugyanígy a saját erőink felkészítése, nogy a tanács elnökök, titkárok nagy földdel rendelkeznek, nem viszik be a földet, sőt állami pozíciót használnak fel egyéni haszonszerzésre. Ez kicsit hasonlít arra, amit mi a rendőrség vonalán csináltunk, hogy olyan elemektől, akik nem a népköztársaság érdekében dolgoztak, hanem igyekeztek hatalmi pozíciójukat felhasználni egyéni érdekeiknek, azoktól megszabadítottuk magunkat. Véleményem: hogy az általánosan kitűzött - a falusi pártmunkára hozott Határozatok részkérdéseinek kidolgozására kell az MB-nek a figyelmét fordítani. Erőgyűjtés szempontjából: a KB. foglalkozott a járási Bizottságok megerősítésével. Az a helyzet - bár részleteiben Pestmegyét nem ismerem - a jelenlegi erok még számban sem elegendők. A munfea szervezése ugy foly-ik hogy a JB. függetlenített tagia-i között fel vannak osztva a községek és 1-1 elvtársra nelyenként 8-lo község jut. Egyszerűen fizikailag nem birjáfc megfelelően elvégezni ezt a dolgot.
