MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1957. december 23.
2/5. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1957. december 23. - Napirend: - 1. A Pest megyei falusi pártmunka néhány kérdése az országos pártkonferencia után. - - Jelentés. 28-52.
'A mezőgazdaság szocialista építésév é ] kapcsolatos gyakox'l a.ti í^unkag, /Tsz. megszilárditás és fenlesztés,/ , Általános tapasztalat, hogy a megvizsgált községekben sok a roszszul dolgozó, gyenge gazdasági eredménnyel záró termelőszövetkezet e A tsz-ek többségénél gyenge a vezetés, laza a munkaiegyelem, a föl4 det részében müveitették, sok helyen a háztályi gazdaságok nagyobbak a megengedettnél, gyakori a tsz* tagok egymásközti viszálykodása*. Elég jellemző még a szövetkezeti demokrácia megsértése, egyes elnö- . kök kiskirályoskodása. Előfordul a tsz. vagyon herdálása, pusztulása. Pl. a Letkési tsz-ben 3 vagon káposzta, 2 és fél vagon zöldség, 8 zá~ zsa hagyma fagyott meg. A megvizsgált községek tsz-inél inkább szórványos kilépés ü jellemző, mint a belépés, bár belépők is vannak. A fő baj az, hogy a legtöbb községi pártszervezetnek, amelynek területén gyenge termelőszövetkezet van, nincs elképzelés arra, hogy ho gyan hozzák rendbe a tsz-t. A községi pártszervezetek, de a községi tanácsok méginkább nem érzik eléggé, a felelősséget a tsz—ékért* Sok tsz-ben nincs még pártszervezet és pártcsoport sem. A községi pártszervezetek ezirányban nem fejtenek ki tevékenységet. A tapasztalat szerint ahol jó tsz. pártszervezet van, ott a tsz. munkáján is érezhető. /P. A Budakeszi Kossuth tsz-ben a kommunistákat egyenlően osztották el munkacsapatokban/ A kommunisták felléptek a tsz-ben belül lévő hibák ellen, a munkaegység higitás, a munkafegyelem lazitás, s ennek hatására fokozatosan ja^vult a termelőszövetkezet munkája. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tsz-ből kilépő nincs és jelenleg 8 uj belépőjük van,. Sőt a községben lévő I* tipusu tszcs-ből többen foglal koznak azzal a gondolattal, hogy belépnek a. Kossuth tsz-be ? A tsz. fejlesztéssel nem a tsz. pártszervezetek, sem a kezségi pártszervezetek nem foglalkoznak. Az érthető, hogy ahol a tsz. rossz példát mutat, ott nem nagy lehetőség van a tsz. eredményeinek a née szerüsitésére 0 De ettől függetlenül ott is lehetne a paraszt sággaD.. beszélgetni, a mezőgazdaság fejlődésének perspektívájáról. Szükséges volna ez azért is, mert a tapasztalatok szerint a. parasztságnál erős a jelenlegi helyzet konzerválására irányuló törekvés, ^z a törekvés különösen szükségessé tenné, hogy necsak a felsőbb pártszervek nyilvánítsák ki a párt álláspontját, a tsz. kérdésben, de a helyi szervezetek is. • /o
