MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1957. december 23.

2/5. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1957. december 23. - Napirend: - 1. A Pest megyei falusi pártmunka néhány kérdése az országos pártkonferencia után. - - Jelentés. 28-52.

községben elterjesztették, hogy a padlásra homokot és vizot kell késziteni, mert kitör a háboru

e Ócsán olyan nézet uralkodik a parasztok között, hogy "Kádár az intézkedésein keresztül akarja szi^ lárd támaszává tenni a parasztságot, hogy legyen kire támaszkodnia, ha a munkások hőbölögnek". Igen erősen élnek az antiszemita és nacionalista nézetek is, amit nem egyszer még párttagoknál is tapasztalunk* Egészségtelen helyzetet mutat az is, hogy nagyon sok falusi szervezet nem ismer ellenséget, /pl, Taksony, Gomba, Zsámbok,^zentmártonkáta stb,/ teljes az osztálybéke hangulata e falvakban. Pártszervezeteink az ellenséges nézeteket kevésbé ismerik, kévéset járnak a parasztok között és nem ismerik véleményüket, Sajnos van olyan tapasztalat is, hogy ha találkoznak egy-egy olyan nézettel, mely szemben áll a párt politikájával nem a vitát választják, hanem a fenyegetőzést és a megfélemlítést. Ilyen tapasztalat van pl. Törteiről is. Törtelen Ándó Jánosné pártonkivüli paraszt asszony azt a kijelentést tette, hogy "minden jó itt, a parasztoknak is sokkal jobb mint azelőtt volt, csak ne volnának itt az oroszok", A kommunisták ezért a kijelentéséért el akarták vitetni,ahelyett,hogy meggyőzték volna a nézetének helytelenségéről. Hasonló példát többet is lehetne felsorolni, mely azt mutatja, hogy a helytelen és ellenséges nézetek ellen nem folytatnak eszmei harcot. Nem jellemző a falusi pártszervezetekre, hogy a parasztság külöböző rétegeivel kisgyüléseken és egyéb összejöveteleken vitatkoznának, Párttaggyüléseken igen sokat beszélnek ennek fontosságáról,de a tettekben nem valósul meg. Nem foglalkoznak a rehabilitált középparasztokkal, sőt /pl, Dkeszin és más helyeken/ ezeket ellenségnek tartják, attól függetlenül, hogy az ellenforradalom idején nem csináltak semmit, . A falusi pártpolitikai munka alapvető feladata volna, hogy a párt és kormány határozatait széleskörben ismertessék a falu dolgozóival, és ezáltal megnyerjék támogatásukat, Anonban nem szervezik a határozat széleskörű ismertetését a falu társadalmán

ak különbéző rétegei felé. A legtöbb pártszervezet a falusi értelmiségtől elzárkózik, bizalmatlan, sőt nem egyszer ellenségnek tekintik. Különösen erős az értelmiség ellenesség Budakeszin, Zsámbékon, Taksonyban és Törtelen. Törtelen ugy vélekednek az értelmiségről, hogy "nem nevelés kell neki, hanem süritett marxizmus", /gumibot,/