MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1957. december 23.
2/5. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-58. • 1957. december 23. - Napirend: - 1. A Pest megyei falusi pártmunka néhány kérdése az országos pártkonferencia után. - - Jelentés. 28-52.
Ezt a tömegekhez és.a tömegszervezetekhez való viszony hozzállás 'világosan igazolja. Párttagságunk létszáma ma fele a réginek. Ez a körülmény már maga is megköveteli, hogy a tömegszervezetek adta lehetőségeket párttagjaink a párt tömegbefolyására az eddiginél sokkal jobban kihasználják. Hogy ez mennyire nincsen megértve, többek között mutatja az, hogy a községeink közel felében még nincsen Népfront, Nőtanács,K^SZ szervezet, E szervek nélkül pedig a falu életét átfogni, a tömegeket harcba vinni nem lehet, A tömegekkel kapcsolatos helyes viszony kialakítását gátolja többek között az a káros szemlélet, mely tagadja, hogy a pártonkivüliek is betölthetnek minden állami funkciót, /pl,Visegrádon,/ Ennek gyakorlati végrehajtására lényegében eddig semmi nem történt. Vámosmlkolán az elvtársak véleménye, hogy ez az elv csak ott helyes, ahol az adott funkcióra rátermett elvtárs nincs, Kiskunlacházán a problémát az okozza, hogy a pártonkivüliek e nogyan "ellenőrizzék". Általában vita ott nincs ebben a kérdésben, ahol a fontosább vezetők mind .párttagok. Ez a szemlélet is mutatja, hogy nem értik, hogy a proletárdiktatúrát nem a párt gyakorolja. A tömegekkel való kapcsolat elmélyítését gátolják az §lyan nézetek, mint pl. Jászkarajenőn a párttagok egy része a vezetést ugy értelmezi, hogy a párt parancsoljon a. dolgozóknak. Pilisen a tagok egy része különböző állásokra törekszik, Így képzelik a vezetést, Ipolytölgyesen a Népfront vezetői, az értelmiség felé bizalmatlanság van. Kistarcsán a Népfront titkárát minden lépéséről elszámoltatjak.Zsámbékon a párttitkár még a párttagokat is felosztja: "tagokra", "kommunistákra", "jó kommunistákra". Kifelé is ilyen értelemben politizál. Törtelen, Galgahévizen a megtévedt dolgozókat ellenségnek tartják. Pártszervezeteink egy része egyre jobban megérti az értelmiség szerepét és igyekszik is velük helyeaen foglalkozni. Ma már előre haladás az, hogy az értelmiséget nem tekintik általában ellenségnek. De e téren is vannak helytelen nézetek, /pl. Zsámbékon 19 pedagógusból a párLtitkár csak egyet tart rendes embernek,. Vácegrosen, Tak- , sonyban, Gombán, a pedagógusokkal szemben bizalmatlanok,/ A Pártkonferencia határozata kimondja, hogy a tömegeket az ellenséges nézetek és elemek elleni elvi harcban kell és lőhet csak megnyerni. A tömegekkel való helyes viszony kialakítását azonban nehezíti az a körülmény, hogy az ellenséges nézetek és elemek elleni