MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.

1/28. ő. e. Pártértekezlet. 1-5. • 1989. szeptember 23. - [A 24. ő. e. folytatása.] - - Összegzés az MSZMP Szervezeti Szabályzata tervezetének megyei vitájáról. 3-5.

gekre helyezzük. Ez legyen a párt felépítésének alapegysége, erre épüljön a községi, a városi és a megyei pártszervezetek struktúrája is. A többség elfogadja az alapszervezetek alakíthatóságára, a létszámminimumra, a vezetőség és a taggyűlés hatáskörére vonatkozókat. Általános igény, hogy minél kevesebb közbenső pártszerv legyen az alapszervezet és az országos irányító testület között. Egyetértésre talál a városi pártbizottságok körzeti szerepkörének megszüntetése. A helyi — községi, városi — pártszerveknél a politikai befolyásoló szerepet, a megyeinél a politikai képviseleti, koordinatív és szolgáltató funkciót tartják fontosnak fejleszteni. Egyetértésre találtak a helyi pártszervezetek alakításának és működésének lehetőségei. Kiemelték az önkéntes alapon történő egyesülés és az önállóság érvényesülése érdekében a feltételek biztosításának fontosságát. Általában a jól áttekinthető testületi formákat támogatják, melyben meghatározó a delegáltak aránya. Többek számára szimpatikus a vezető szervek felépítésére, működési módjára javasolt választmány lérehozása. Az alulról történő építkezés, a tagság közös akarata érvényre jutásának, a vezető testület folyamatos ellenőrizhetőségének garanciáit látják benne megvalósulni. Általános helyeslést váltott ki az egyeztető bizottságok létrehozása és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság szükségessége. A párt megyei szervet Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága 1989. július 3-i ülésén párt vitára bocsátotta ajánlásait a megyei szintű pártszerv felépítésére vonatkozóan. A vélemények alapján az összegezhető, hogy hosszú távon az önkormányzatok megerősödésével — gazdasági önállóságának megteremtésével — fokozatosan megszűnik a megyei szintű politikai döntéshozatal szükségessége. A települési pártszervezetek ezzel párhuzamos önállósodási folyamata tehát a későbbiekben azt igényli, hogy a megye csak koordinatív, szolgáltató, informáló szerepkört töltsön be. Ugyanakkor többségi véleményként rögzíthető az, hogy rövid távon a megye jelenlegi szerepét figyelembe véve, és e települések érdekeinek érvényesítését szem előtt tartva, azonnal nem iktatható ki a megyei pártszerv, mint álláspontokat egyeztető, politikai szövetséget generáló, érdekképviseleti szint. A városi pártbizottságok körzeti irányító szerepének gyors ütemű megszűnése — a közvetlenül a megyei pártszerv együttműködési körébe tartozó MSZMP szervezetek számának növekedése igényli, hogy a megyei pártszerv az átmeneti időszakban magára vállaljon szervező, segítő és politikai adminisztrációs feladatokat is. A vitában résztvevők többsége a 3. sz. változatot (Pártválasztmány - végrehajtó szervvel) tartotta a kialakuló többpártrendszer körülményei között, a megyét mint települések szövetségét kezelve, a legdemokratikusabb és ugyanakkor hatékonyan működő felépítési megoldásnak. Megállapították, hogy az alulról építkező megyei választmány a politikai akaratképzést, a tagság ellenőrző szerepét és az érdekképviseletet a jelenlegi viszonyok között a legjobban képes biztosítani. Támogatást kapott az is, hogy ebben a formában a képviseleti funkció elválik a végrehajtástól. Többen úgy ítélik meg, hogy az országos és a még szükséges közbenső struktúrák is hasonlóan épüljenek fel, mert csak a homogén szerkezet biztosítja a működőképességet. Tehát az országos pártválasztmányt kövesse megyei és városi szinten is ezen testületek létrehozása, de az országos választmány a települési választmányokból építkezzen. A végrehajtó szerv munkájának eredményességét a hivatásos politikusok alkalmasság szerinti kiválasztása, felkészültségük garantálja a választmány állandó ellenőrzése mellett. Kiegészítő javaslatként fogalmazódott meg, hogy a választmány elnökének funkciója határozott időszakra — a választmányi tagok titkos szavazással, legfeljebb két kongresszusi ciklusra — szóljon. A választmány határozza meg a szakértő apparátus létszámát. Igényelték, hogy a végrehajtó szerv (elnökség) élő és rendszeres kapcsolatot tartson az önkormányzatokra épülő pártszervezetekkel, teremtse meg önszerveződésük és öntevékenységük feltételeit, egyeztesse a tennivalókat, szervezze az akcióegységet a felmerülő időszerű politikai kérdésekben. Támogatást kapott a 4. sz. változat, titkárok tanácsa - megyei irodával. A támogatók véleménye szerint megyei szintű politikai kérdés rendkívül kevés van, ezeket az érintett pártszervezetek önkéntes együttműködésével kell megoldani. Ez csökkenti az önmozgatást, és anyagi erőforrást szabadít fel. A titkárok tanácsa — mint új forma — erősítené a települések politikai önállóságát, az MSZMP mozgalmi jellegét, a politikai érdekeken alapuló belső szövetségteremtést, a sokszínűséget. Úgy vélik, hogy az ilyen típusú lazább szervezeti megoldáshoz már megfelelő a pártszervezetek önállósága, kialakult a kellő öntevékenység. (Ez a vélemény főként egyes városi pártbizottságoktól és üzemi pártszervektől érkezett, míg ezt a javaslatot a községek, nagyközségek jelentős része nem támogatta.) A párt országos szervet A két változat közül erőteljesebb az országos pártválasztmány és Központi Bizottság forma támogatottsága. A kongresszus összehívására vonatkozó feltételek meghatározását a demokrácia szélesedéseként értékelik. A kongresszus, az országos pártválasztmány és a Központi Bizottság közötti hatásköri megosztással a párttagság egyetért. Vannak, akik az országos pártválasztmány feladatkörébe utalnák a párt költségvetésének elfogadását. A Központi Bizottság elnevezés helyett Elnökség megnevezést javasolnak. Általános az a vélemény, hogy a párt elnöke és főtitkára pártszavazáson kerüljön megválasztásra. A Központi Bizottság tagjainak megválasztási módjaként a meghatározott létszámú zárt listák alkalmazását javasolják a Kongresszuson. E változat legfőbb erényének a kisebbségi csoport vezető testületbe történő bekerülési lehetőségét tartják. A párt gazdálkodása: A párttagság régi igényének teljesítését látja abban az elképzelésben, hogy a párttagdíjak egyrésze — arányát rögzíteni kellene — az alapszervezetek rendelkezésére áll. A tagdíjfizetés jelenlegi rendjét bonyolultnak, az összeget magasnak tartják, a kongresszustól változtatást várnak. Támogatást kapott az a gazdálkodási elv, hogy az MSZMP függetlenített tisztségviselőit, apparátusát és alkalmazottait maga fizesse meg. MSZMP Pest Megyei Bizottsága