MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.

1/25. ő. e. Pártértekezlet. 1-209. • 1989. szeptember 23. - Napirend: - 4. Állásfoglalás a kongresszusi dokumentumokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 25-198.

támogatják ebből, vagy nem támogatják. És még egyetlen mondat. Feltétlen szükséges lenne, hogy a párt két első számu vezetőjét a tagság közvetlenül válassza meg, mert ez lehetőséget adhat a tagság számára a párton belüli irányzatok közötti választásra, amelyet ezen vezetők képviselhetnének. Köszönöm figyerImüket. Dolezsál Sándor elvtárs következik Százhalombattáról. Kérem készüljön fel Mátrai Sándor Vácról. Tisztelt Pártértekezlet! Alapvetően a történelmi ututnk értékeléséről, a programnyilatkozattal kapcsolatosan Százhalombattai küIdöttcsoport véIeéményérőI szeretnék beszélni. A véleményünk az, hogy a jelenlegi helyzetben országunkban a meghatározó momentum az lesz, hogy mi lyen értékelést tudunk adni a multunkról, illetve az, hogy a programot hogyan tudja összeállítani a pártunk, azt a programot amit kitűzött az elkövetkezendő időkre a célkitűzéseket. Nagyon sokat szeretnék mondani, ezért egyes helyeken vázlatos leszek, amiért elnézést kérek. A történelmi út értékelésével kapcsolatban. Megszámoltam, kb. ezer szavas értékelésről van szó, véleményünk szerint ez túlságosan tömör igy, és a tömörség olyan hiányosságokat von magával, aminek a következményei teljesen nyilvánvalóak, nagyon gyakran túlzott leegyszerűsítéseket tartalmaznak. Ezért semmiképpen nem szabad egy tudományos igényességünek tekinteni, úgy fogadni. Néhány részletkérdés: az a véleményünk, hogy ez az anyag, ez az értékelés nem veszi figyelembe azt, hogy a korábbi években a jelenlegitől igen lényeges mértékben eltérő politikai, és nemzetközi körülmények kesett kellett dolgozni, és ha ezt figyelembe vesszük, úgy tűnik, hogy az összes probléma eI i smer ése meI lett azért a megtett útnak volt talán több pozitívuma volt, mint ahogy ez az anyagban szerepel. Úgy tűnik, hogy az alap probléma Magyarországon az a szocial ista modeII magyarországi változatával volt. Az anyag is emliti azt, hogy a sztálinista modell különböző erősségekben hatott, különböző formában hatott. Volt amikor tisztán, volt amikor gyengébben, és volt olyan eset, amikor ettől igyekeztünk teljes mértékben elhatárolni. Úgy tűnik azonban, hogy a sztálinista modell, ami a társadalmi modelinek bizonyos szempontbóI az ellentéte, olyan magyarországi specialitásokkal "gazdagodott", 3<i