MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1989. szeptember 23.

1/25. ő. e. Pártértekezlet. 1-209. • 1989. szeptember 23. - Napirend: - 4. Állásfoglalás a kongresszusi dokumentumokról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 25-198.

Az eltérések a nemzeti jegyek ennek határáig érvényesülhettek. A nemzeti érdekek, a nemzeti sajátosságok képviseletét és érvényesülését korábban elsősorban a párton belül 1953től fellépő és a pártban mindvégig jelenlévő, többször a hivatalos pártpolitikától eltérő, vagy azzal szembenálló reformerők vállalták. A 40 év megszakitottságait éppen ezeknek a törekvéseknek a megszerveződése, a felerősödése és politikai, társadalmi hatásai jelentkeztek. Igy helyezhető el 1953-54, 1956, 65-68, 73-74, és 87-88 is. Ugyanakkor a pártban működő reformerők mellett el kell ismerni az ellenzék meghatározható körének erre irányuló kovábbi és jelenlegi törekvéseit is. Persze és ennek hatását most sem szabad lebecsülni, a reformtörekvések visszaszorításában, a reformerők háttérbe szorításában jól körvö nalazható belső erőscsoportok is közreműködtek. Hol nyiltan, hol burkoltan, jórészt az internacionalizmusra, a munkásosztály elvont érdekeire, mint magasabb érdekeire, mint magasabb érdekre hivatkozva. Harmadik összefüggés: a 70-es évtized második felében a világgazdaság végképp szétveszitette a nemzeti kereteket, fejlődése a 80-as években kérdésessé tette a létező szocializmus ideológiai tételezésén alakuló zárt rendszerét, s egyúttal létérdekünkké a világfolyamatokhoz való felzárkózást. Szembesítette a szocialista elvek mellett elkötelezett embereket azzal is, hogy a marxizmus, melyet centrum, spanyol kommunista, a világ áthatolhatatlan nagy horizontjának nevezett, nos a marxizmsu nem tud önmagában választ adni a globálissá, nemzetek és társadalmi berendezkedések fölé nőtt problémák megoldására. Nem tud választ adni semmiképpen a nukleáris világháború veszélyére, a természeti környezet megóvására, az éhínségre. Ugyanakkor a másik oldalon is politikává formálódik az a felismerés, hogy földünk közös gondjainak megoldásából senki sem zárható ki, s az egymásra utaltság kölcsönösségének elvére uj világpolitika körvonalai építhetők, s ez uj világlátást feltételez.