MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.
1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]
Az energetika és az ipari termelés fejlődésével kapcsolatban az emberiség előtt álló legjelentősebb környezetvédelmi problémák közé tartozik a hőerőművek levegőszennyezésének kérdése és az oxigénkérdés. Szovjet tudósok számításai szerint 2000-re a hőerőművek az egész világon 450 millió tonna kéndioxid-gázzal és 1,5 milliárd tonna pernyével fogják szennyezni világszerte a levegőt. Emiatt a levegő átlagos - kéndioxid-koncentrációja a megengedhető mennyiség sokszorosa lesz. A jelenlegi fűtőanyag-gazdálkodás mellett az üzemanyag elégésénél végbemenő oxigénfogyasztás az egész emberiség oxigénfogyasztásának ötszöröse. Számos iparilag fejlett ország már most oxigénhiányban szenved, minthogy területükön az oxigén fotoszintézis útján történő újratermelése a fogyasztásnak mindössze kis hányadát adja. A környezetvédelem fenti és számos más kérdésének optimális megoldására nyújt reális lehetőséget az atomenergetika fejlődése. Az atomerőművek energiatermelése közben nem keletkeznek a levegőt szennyező káros aríyagok, ugyanakkor az atomerőművek üzemanyagégésénél nincs szükség oxigénre. Az atomerőművek üzemeltetési tapasztalatai (jelenleg világszerte több mint 1000 reaktorévre tehető tapasztalat halmozódott fel) az atomerőművek nagy megbízhatóságát és jelentős környezetvédelmi előnyeit bizonyítják. A szakértők számításai szerint a légkörbe kerülő radioaktív anyagok átlagos évi koncentrációja még akkor sem fogja meghaladni a radioaktív sugárzás megengedhető szintjének egy ezrelékét, ha a világ valamennyi atomerőművének összkapacitása eléri az 5 ezer GW-t (1 GW = 1000 MW). 1975-ben az egész világon üzembe helyezett atomerőművek összkapacitása 80,2 GW volt, 2000-re pedig a prognózisok szerint 2000—2500 GW lesz. Ugyanakkor — mint ismeretes — az évszázad végére előreláthatóan sikerül megoldani a villamos energia fúziós reakció (termonukleáris szintézis) alapján történő nagyüzemi előállításának kérdését és olyan termonukleáris erőművek létesítését, amelyek