MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/22. ő. e. Pártértekezlet. 1-140. • 1985. március 2-3. - [A 17. ő. e. folytatása.] - - Politikai vitakör - dokumentumok. 1-45. [3 db brosúra]

riumát annak, hogy az atomenergetika fejlesztésének melyik iránya és stratégiája valósuljon meg. A Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és más KGST-tagországok szakembereinek munkája és a nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy az atomenergetika fejlesztési programján belül a gyors neutronokat alkalmazó reaktorok előtérbe állítása biztosítja a természetes urán költségeinek jelentős csökkentését. Arról van szó, hogy a gyorsneutronos reaktorok, amelyekben dúsított urán vagy plutónium „ég el", lehetővé teszik a nukleáris üzemanyag bővített újratermelését. A bővített újratermelés együtthatója itt 1,4—1,7 lehet, a reaktortípustól függően. Azaz 1 kg plutónium felhasználásával ez a reaktor nemcsak a felhasznált plutónium újratermelését biztosítja, de további 0,4—0,7 kg plutóniumot is előállít. A KGST-tagországok az atomerőművekben előállított plutóniumot felhasználhatják az épülő gyorsreaktorok üzemanyagaként. Ily módon jóval célszerűbben és hatékonyabban lehet kihasználni a plutóniumkészleteket és nagyszabású manőverre nyílik lehetőség a KGST-tagországok atomenergetikájának fejlesztésénél az egyes tagországok és az egész közösség igényeinek és érdekeinek figyelembevételével. Az Állandó Bizottság keretében a KGST-tagországok tervszerű együttműködést folytatnak e fontos kérdés megoldása érdekében. A bizottság elfogadta és végrehajtja a gyorsreaktorok építése terén folytatandó műszaki-tudományos együttműködés programját; megalakult a szovjet Fizikai-Energetikai Intézet mellett az a műszaki-tudományos koordinációs tanács, amelynek feladata, hogy összefogja és koordinálja a KGST-tagországoknak a tudományos kutatások és szerkesztő-fejlesztő munka terén tett erőfeszítéseit, továbbá megteremtse a gyorsreaktorok építésére történő áttéréshez szükséges műszaki-tudományos feltételeket. A bizottság keretében folyó együttműködés fontos iránya a sugárzóanyag és a radioaktív szennyező anyagok feldolgozásával kapcsolatos kutatás. E kérdés súlya és megoldásának időszerűsége az atomenergetika fejlődésével arányosan növekedni fog.