MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1985. március 2-3.

1/17. ő. e. Pártértekezlet. 1-122. • 1985. március 2-3. - A megyei pártértekezletet előkészítő anyag: - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei küldöttértekezletnek a XII. kongresszus óta végzett munkáról. 21-97.

> miklósi, gödi, kerepesi szövetkezetek jártak élen. A megye mezőgazdaságában elért eredmények jelentős része köszönhető a háztáji és kisegitő gazdaságoknak. Szerepük a termelésben jelenleg és hosszú távon is jelentős. Az V. ötéves tervidőszak lényeges eredménye, hogy e kisgazdaságok beilleszkedtek a nagyüzemi gazdálkodás keretei közé, jól kiegészítik azok tevékenységét. Egyes termelési ágazatokban szoros, szervezett együttműködés alakult ki a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji, valamint a kisegitő gazdaságok között. Meghatározó volt e szektor megerősödésében, termelése évi 5-lo %-oa növekedésében az ösztönző érdekeltségnek, a háztáji és kisegitő gazdálkodás jövedelmezőségének. A növekvő mennyiségű mezőgazdasági termelés hasznosításában jelentős feladata van az élelmiszeriparnak. A megye élelmiszeripari egységei fejlesztésekkel növelték feldolgozó kapacitásukat, a munka intenzitásának fokozásával bőviteni igyekeztek befogadóképességüket. A tervidőszakban jelentős beruházásokat hajtott végre mindkét konzervgyár. Az élelmiszeripari termelés igy sem tudott lépést tartani a mezőgazdasági termelés növekedésével. A nehézségek áthidalására, a veszteségek mérséklésére a mezőgazdasági üzemek bővítették saját előfeldolgozó, feldolgozó, tartósító egységeiket, társultak élelmiszeripari kapacitás megteremtésére. Ennek nyomán uj élelmiszeripari üzemek kezdték meg működésüket: a ceglédi, dabasi tejüzem, a hernádi vagóhid és hütőtároló, a Duna Termelőszövetkezet gomba- és zöldségfeldolgozója, a Szilasmenti Termelőszövetkezet zöldségfeldolgozója, a vecsési termelőszövetkezet savanyitóüzeme. Az élelmiszeripar szük kapacitása mellett gátolta a megtermelt termékek optimális hasznosítását, értékesítését a termelők, felvásárlók, feldolgozók közötti esetenkénti eltérő érdekeltség. így a termékekegy része alacsonyabb értéken került rendeltetési helyére, esetenként tönkrement. Ma a legnagyobb feszültséget a megye mezőgazdaságában a termelés és feldolgozás összehangoltságának hiánya okozza. Rendezése érdekében döntő fontosságú, hogy megfelelő mennyiségű előfeldol-