MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.
1/15. ő. e. Pártértekezlet. 1-52. • 1980. március 1-2. - [A 13. ő. e. folytatása.] - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 11-52. [brosúra]
\ A tanácstagok tevékenységükről rendszeresen tájékoztatják a lakosságot, bevonják őket a közügyekbe, jól mozgósítják a dolgozókat akár a települések szépítésére, fejlesztésére, akár az egész megyét érintő tennivalókra. A lakosság - ha értelmes célra mozgósítják -, mindenkor szívesen vállalja a többlet feladal tot, örömmel fogadja, ha igénylik véleményét, munkáját. Minőségi változást jelentett a helyi tanácsok életében az, hogy nagyobb önállóságot kaptak. Mindez növelte tekintélyüket; az ügyek gyorsabban, színvonalasabban intéződnek, ott foglalkoznak a lakosság dolgaival, ahol legjobban ismerik azokat. Csökkenőben a lakosság és az ügyiratok sok, felesleges utaztatása. Az állami fegyelem, az adómorál jó. A megyei tanács és végrehajtó bizottsága tevékenységének középpontjában a párt- és kormányhatározatok jó végrehajtása, ellenőrzése, a települések érdekkép( viselete áll. Megerősödött és jó a gazdaságszervező munkája. A megyei testületek felelősséggel foglalkoznak a megye társadalmi, gazdasági fejlődésével, a társadalompolitikai, ágazati feladatok ellátásának szervezésével, irányításával, ellenőrzésével. Munkájában jól érvényesül az össz-megyei szemlélet: távlati terveiben, fejlesztési koncepciójában alkalmazkodik a megye sajátosságaihoz. Ipar-, kereskedelem telepítésnél, művelődés- és egészségügyi beruházásoknál, fejlesztéseknél átgondolt, megfontolt politika érződik. h A megyei tanács tervszerűbb gazdálkodásra, ésszerű takarékosságra, a központi- és a helyi érdekek összehangolására ösztönzi a helyi tanácsokat. Ennek eredménye az V. ötéves terv eddigi teljesítésében mérhető le. Igyekszik kihasználni azt a lehetőséget is, ami a fővárosi tanáccsal való együttműködésben rejlik. 1974-ben kötött megállapodás alapján minden évben egyeztetik a tanácsi, a szakigazgatási terveket, összehangolják a tennivalókat. Különö, sen a fővárost és az agglomerációt érintő fejlesztések, közép- és hosszú távú koncepciók során egyeztetik, közelítik az érdekeket. Színvonalasabbá vált a tanácsok irányító, ellenőző tevékenysége is. Megmutatkozik ez a településfejlesztésekben, a lakosság ellátásában is. A tanácsok mellett működő bizottságok nemcsak a szocialista demokrácia erősítői, de a döntések meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében is nagy a szerepük. Feladatokkal való ellátásuk, munkakészségük, aktivitásuk még sok tartalékot rejt magában. Az eredmények mellett azonban némely területen formalitás, bizonytalanság jellemzi egy-egy tanácstag munkáját. Jobban kellene élni a testületeknek a visszahúzódó, közömbös tanácstagok visszahívásával, bírálatával, mert az egész közösség érzi kárát a passzivitásnak. A tanácsi munka egyszerűsítésében sok sikert értünk el. Jelentősen emelkedett az államigazgatási munka színvonala. Megfelel a társadalompolitikai követelményeknek. Az ügyintézés törvényes, a határozatok megfelelnek a jogpolitikai elveknek. Lényegesen korszerűbb, egyszerűbb a munka, eredményeként számos helyi javaslat, ötlet valósult meg. Csökkent a különböző adatszolgáltatási kötelezettség, számos hatósági ügyben korszerűsítették az eljárást. Az adóztatási, a kisajátítási és szabálysértési ügyekben a korábbihoz képest kevesebb a felesleges papírmunka. Népszerűek az ügyfélszolgálati irodák, a jogsegélypropaganda bevált. Az egészségügyi és oktatási intézmények irányításának integrációja csökkentette a szétaprózottságot, eredményesebb lett a szakmai munka. Javításra vár a társközségek kapcsolata: sokszor csak a központban és nem a kirendeltségeken tudják f elintézni dolgaikat a társközségekben lakók. A szakigazgatásban jelentős szerepük van a járási hivataloknak, felügyeleti szerepük tovább fejlődött, tartalmasabb, hatékonyabb a határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése. Hatósági jogkörük bizonyos feladatok átcsoportosítása miatt csökkent. így például a mezőgazdaság állami irányításának y átszervezése átmeneti zavarokat, gondokat is okozott. •