MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/15. ő. e. Pártértekezlet. 1-52. • 1980. március 1-2. - [A 13. ő. e. folytatása.] - - Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának jelentése a megyei pártértekezletnek a XI. kongresszus óta végzett munkáról. 11-52. [brosúra]

A baromfitenyésztés fellendülésében közrejátszottak az export árualapnövelő hitelek is. Hernádon tovább bővült a baromfi-vertikum, nagy volumenű baromfiágazat jött létre a gödi termelőszövetkezetben. Jó eredményről adhatnak számot a budapesti Szabadság, a fóti Béke- és más termelőszövetkezetek baromfitenyésztői. A baromfihús-termelés 36 százalékkal több, mint volt 1975-ben. A tojástermelés meghaladja a 460 millió darabot. Ebben az ágazatban még nem sikerült azonban lényegesen csökkenteni az abrakfelhasználást. Az exportigények kielégítése érdekében fejlődött a marhahústermelés. A gyepterületeket és a melléktermékeket az eddiginél jobban hasznosították. A marhahústermelésnél is csökkent a fajlagos abrakfelhasználás. A ráckevei, a herceghalmi és a nyársapáti tapasztalatok egyértelműen bizonyítják a melléktermék-hasznosítás előnyeit és gazdasági jelentőségét az állattenyésztésben. Az adottságokat és az előnyös exportlehetőségeket kihasználva gyors fejlődésnek indult a juhászat. Különösen a ráckevei-, a monori-, a váci járás gazdaságaiban alakultak ki nagyméretű juhászatok. A juhhústermelés máris meghaladja az V. ötéves terv végére tervezettet. Üj ágazatként alakult ki a nyúltenyésztés és a galambhústermelés. A dunavarsányi Petőfi-, az ócsai Vörös Október termelőszövetkezetek, a Kisállattenyésztési Kutatóintézet közreműködésével korszerű nagyüzemi bázisokat teremtettek. A nagyüzemi keretben megkezdett prémesállat tenyésztéssel együtt a kisállattenyésztés termékei fontos exportbevételt jelentenek az üzemeknek és a népgazdaságnak. Tervszerű, tudatos munka jellemezte az erdő- és vadgazdálkodást. Hat erdőtársulás alakult az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek együttműködésével. A feladatok közül kiemelkedik a fakitermelés gépesítése, a fafeldolgozás feltételeinek javítása, a parlagterületek erdősítése, a vadhústermelés növelése. A nagyüzemi gazdaságok - a párt következetes agrárpolitikájának megfelően sokoldalúan segítik a háztáji- és kisegítő gazdaságokat. Gyökeres fordulat következett be megítélésükben. Ennek is köszönhető, hogy ezek a népgazdaság számára is hasznosan tevékenykednek. A termelőszövetkezetek látják el a háztáji üzemeket alapanyaggal, takarmánnyal, szaporítóanyaggal, megteremtik a lehetőségét a korszerű technológia alkalmazásának, eszközökkel támogatják a háztájit és közreműködnek a termékek értékesítésében. Példamutatóan jó együttműködést alakított ki a háztáji baromfitenyésztésben a hernádi Március 15.-, a nyúltenyésztésben a dunavarsányi Petőfi-, a sertéstenyésztésben a Rákosvölgye-, a dabasi Fehér Akác-, a Bentavölgye-, a ceglédi Magyar Szovjet Barátság-, galambhústermelésben az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet. Az ÁFÉSZ-ek szerepe is jelentős a háztáji támogatásában. A koncentrált ipari környezet, Budapest közelsége serkentően hatott a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységére. Az építőipari és más szolgáltatások iránti igény kielégítése, a lakosság jobb ellátása, az élelmiszerválaszték bővítése érdekében sokat tettek ezek az üzemágak. A termelőszövetkezetek öt év alatt megkétszerezték kereskedelmi tevékenységüket, élelmiszeripari termelésük 90, építőipari termelésük 70, az ipari termelés 57 százalékkal nőtt. A kiegészítő üzemágak jövedelme kedvezően, jelentősen befolyásolta a szövetkezeti eredményeket.