MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.
1/14. ő. e. Pártértekezlet. 1-223. • 1980. március 1-2. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 32-209.
Horváth Peren c: Tisztelt Pártértkezlet! Kedves Elvtársak! Több mint két évtizede áll módomban figyelemmel kísérni Pest megye fejlődését. A töretlen fejlődés jóérzéssel tölthet el mindannyiunkat. A nagy igényességgel összeállított jelentés és a szóbeli kiegészítés koncentráltan és reálisan tartalmazza Pest megyének a XI. kongresszus óta végzett sokoldalú munkáját, konkrétan és egyértelműen határozza meg a jövő feladatait az élet minden területéÉfetx Csakis ilyen társadalmi és gazdaságpolitikai közegben van lehetőségünk bátor kezdeményezésekre, országos vállalásokra az eredményes munka érdekében. Igy vált lehetővé, hogy a Pest megyei Műanyagipari Vállalat kollektívája az elmúlt ötévben megkétszerezte termelését, kátKBS két-és félszeresére emelte nyereségét, amsxy. 31o millió forint volt az 1979. évi nyeresége. Az egy dolgozóra eső jövedelem 5 év alatt tízezer forinttal, a termelékenység 60 %-kal emelkedett. Előbbreléptünk a nyugati importanyagok kiváltásában, a gazdaságos exportot is tudjuk már realizálni, egyelőre mégcsak félmillió dollár értékben. Másfélmilliárdos társadalmi termékünkből 800 milliót képviselnek a cipőipari műanyagalkatrészek, a többit pedig azok a keresett műszaki müanyagcikkek, amelyeket főként a magyar gép- és vegyipar, illetőleg az építőipar használ fel. A PEMÜ dolgozói lépten-nyomon érzik a pártbizottságok és a Pest megyei Tanács konkrét segítségét feladataink, céljaink meghatározásában, de gyakran napi munkánk konfliktusainak feloldásában is. Tisztelt Pártértekezlet! Hozzászólásomban az írásos anyagnak ahhoz a részéhez kívánnék kapcsolódni, amely a gazdálkodás intenzív jellegének erősítését, ennek fontosságát jelöli meg a gazdasági egységek számára. A gyakorlat is igazolja, hogy a jövőben csak az a vállalati munka lehet eredményes, amely megteremti az intezív gazdálkodás személyi és tárgyi feltételeit. Nem várhatunk felső utasításokra, rendelkezésekre, szabályozásokra, egyszóval arra, hogy felülről mondják meg, mit kell tennünk, Hbanem tudomásul kell vennünk, hogy feladatainkat saját magunknak a rendelkezésünkre álló munkaerővel és dologi fel-