MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. március 1-2.

1/14. ő. e. Pártértekezlet. 1-223. • 1980. március 1-2. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 32-209.

a megyei párt- és állami szervek, a megyei pártbizottság következetes vezetésével az elmúlt időszakban megvalósítottak, * Hozzászólásomban a beszámoló azon részéhez kapcsolódnék, amely a lakosság élet- és munkakörülményeivel foglalkozik, valamint településfejlesztési célkitűzéseink megvalósításának eredményeivel és gondjaival. A gazdasági és társadalmi fejlődésnek hazánkban is természetes velejárója volt az elmúlt Időszakban a városok számának, társadalompolitikai súlyának fokozatos növekedése. Érd mint a budapesti agglomeráció legnagyobb települése ennek a fejlődésnek az eredményeként kapott városi rangot, amely a politikai munkával, igy a városi pártbizottság munkájával szemben is magasabb követelményeket támasztott és támaszt, mindenekelőtt abban, hogy következetes és céltudatos várospolitika kialakításával biztosítsa a város társadalompolitikai és gazdasági fejlődését. Ennek szellemében határoztuk meg várospolitikai feladatainkat és dolgozunk azok megvalósításán. Érd azok közé a települések közé tartozik, ahol - mint azt a beszámoló is megfogalmazta és Cservenka elvtársnő is beszélt róla - a lakosság számának a növekedése messze meghaladta az előzetes országos számításokat, hiszen ha a 70-es évek elejét nézzük, az akkori lakosság száma alig volt több 30.000 főnél ós ma csaknem 48.000 főt tartanak nyilván a városi tanácson. Ugyanakkor a város számottevő vonzáskörzettel is rendelkezik, amelybe beletartozik még a budai járás egy része és ennek alapfokú ellátását sok vonatkozásban ki kell elégítenie. Gondolok itt az egészségügyi, kulturális, kereskedelmi és más vonatkozású ellátásra. • • Ez a lakosságszám összesen mintegy 60-65000 főre tehető ós ez is egyik fő forrása annak a feszültségnek, amely városunk infrastrukturális helyzetét jellemzi. Ez elsősorban a gyermekintézmények nagyfokú zsúfoltságában, az egészségügyi ellátottság, valamint a kereskedelmi és szolgáltató hálózat elmaradottságában a lakásigénylők számának nagyfokú növekedésében nyilvánul meg.