MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. március 1-2.

1/10. ő. e. Pártértekezlet. 1-366. • 1975. március 1-2. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról, állásfoglalás a kongresszusi irányelvekhez és a Szervezeti Szabályzat tervezetéhez. - - Szóbeli kiegészítés. 5-28.

Legnagyobb külkereskedelmi tevékenységünk, a kooperációk sora. a termelési együttműködések a Szovjetunió vállalatalmái, termelőegységeivel bonyolódnak le. Az elkövetkező időszak is csak ugy képzelhető el, hogy még szorosabbra fűzzük gazdasági-termelési kapcsolatainkat, mert sok, még nagyon sok nagy lehetőség vár ránk ezen a téren. T'egint csak a megyéből hoznak példát. Nagynn bízunk abban, hogy a Csepel Autógyár kapcsolódhat az utédfc autóiparhoz ós Öregbitheti a magyar gépipar jó hírnevét. A szovjet gazdasággal való szoros kapmsolat sem menhet azonban bennünket az alol a felelősség alól, hogy termékeinknek mind. minőségben, mind árban versenyképesnek kell lenniük a piacon. Teljesen érthető, hogy a szocjet gazdaságigényei is nőnek, parnereivel szemben. Nem lehet kívánni, hogy ami korszerülenné vált, vagy a világpiaci éráknál drágábban kínált termék, azt vegyék át telünk csak azért, mert barátok vagyunk. A nyugati és a harmadik világ piaci helyzetváltozásai pedig különösen megkövetelik, hogy alkalmasabbá kell tenni gazdaságunkat, termékeinket ha partnerek akarunk lenni. Ennek érdekében minden eddiginél nagyobb erőfeszítésekre és következetességre van szükség. Pártunk X. kongresszusa előrelátóan fogalmazta meg a gazdaságpolitikai feladatokat. A párttagok szinte egységesen szorgalmaztak a kongresszuson kialakított irányvonal érvényesítését, megvalósítását* Ezért az 1972. novemberi határozat és most 1974* decemberi határozat nagy megelégedést váltott ki a párttagság körében. Nagyon aok aggodalmat osztatott el a KB. ezzel az állásfoglalásával. A következetesebb végrehajtásához hatékonyabb párteleenőrzés bontakozott ki. A pártszervezetek jól éltek a ka ott lehetőséggel és sikeresen változtattak azon a szemléleten, amely túlzottan a gazdasági szabályozókra, vagy a helyi érdekekre épített. Igen erőteljesen merült fel az állami nagyüzemek helyzete, vezetésük, irányításuk kérdése. A KB. kiemelt 6 nagyvállalatot, amely között ott van a Csepel Autógyár