MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. október 29-30.
1/8. ő. e. Pártértekezlet. 1-255. • 1970. október 29-30. - Napirend: - 2. A párt X. kongresszusának irányelvei és a Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása, a pártértekezlet állásfoglalásának kialakítása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 21-233.
korszerűbbet építeni, és jobban elősegíteni megyénk fejlesztését. örömmel vettük tudomásul, hogy az utóbbi időben az Építésügyi Minisztérium a tanácsi épitőipari vállalatoknak is juttatott dotációt. A mi vállalatunk is kapott 1971-re négymillió forintot, aminek az volt a feltétele, hogy a megyei tanács is legalább három millió forint támogatást adjon, ügy tudjuk, hogy ezt az összeget meg fogjuk kapni, amiért ezúton is köszönetet mondunk a megyei vezető elvtársaknak. Ez a segitség azonban csak kezdeti lépésnek tekinthető, mert a közel 2o éves lemaradást csak fokozott támogatással lehet majd behozni. Végezetül még egy kérdést szeretnék megemlíteni, ami őszintén megmondva rendkívül fájdalmas, elsősorban nekünk munkásoknak. Nem érthetünk egyet azzal, hogy azonos munkáért nem azonos bért kapnak a különböző épitőipari szerveknél dflgozó társaink. Pl. a TSZ brigádoknál, közös vállalakozásoknál 2-3-4 ezer forint szint diferencia is van/ a mi bérünkhöz viszonyítva. Nem érthető, hogy őrájuk miért nem lehet alkalmazni a közgazdasági szabályozókat, és a kötelező bérszinvonal miért nincs előirva számukra. Ezeknél a szervezeteknél miért nem érvényesül az épitőipari politika, jóllehet nem a mezőgazdaság, hanem az épitm 2 ipar képezte ki ezeket a szaktársakat, akik vállalatunknál igen-igen nagy százalékkal növelik a fluktuációt, jobb pénz, jobb megbecsülés, haszonszerzés cimén elhagyják vállalatunkat . A megye területén már 19 közös vállalkozás jött eddig létre és még ezen felül számos TSZ épitőipari brigád, ÁFÉSZ, FMSZ, stb. Ilyen épitőipari közösségek, apró kis kócerájok jöttek létre. Ezeknek a különböző épitőipari szerveknek nincs egységes épitéspolitikai irányításuk, és s ervezetlenül működnek, dezorganizálják az állami ipart és magasabb bérezésükkel elcsábítják az épitőipar dolgozóit. Ez oda vezet, hogy az állami épitőipar nem tudja a megye számára fontos épitési feladatokat kellő mértékben és minőségben teljesiteni. Olyan jelenség is mutatkozik, hogy a szinte megszámlálhatattlan épitőipari szervezet külön-külön asztalos, lakatos segédüzemeket létesit helyenként, vásorosnként, és egy városban számos kis kóceráj jön létre, ahelyett, hogy valamely felső szerv beavatkozásával ezeket egyesítve egységes és "korszerű üzemeket, szakiplarripészlegeket hoznának létre.
