MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. október 29-30.

1/8. ő. e. Pártértekezlet. 1-255. • 1970. október 29-30. - Napirend: - 2. A párt X. kongresszusának irányelvei és a Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása, a pártértekezlet állásfoglalásának kialakítása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 21-233.

Fócsik Lajos Tisztelt pártértekezlet! Az alapszervezeti taggyűléseken elhangzott vélemények birtokában, bár a tapasztalatok összegezései értékelése még nem fejeződött bej megállapítható! hogy a pártban a politika fő célkitűzését/ alapvető vonalát illetően teljes elvi egység van,; A párttagság kifejezte egyetértését az irányelvekben megfogalmazott külpolitikai alapelvekkel! a szocialista gazdaság fejlesztésének célkitűzéseivel, a társadalmi viszonyok szocialista jellegének tudatos BEBBBBO erősítésére irányuló törekvésekkel, a szocialista tudatformálás teendőivel^fkulturális és ideológiai feladatokkal, a pártélet fejlesztésére vonatkozó elgondolásokkal, Ugy Ítélik meg, hogy a párt a munkásosztály érdekelnek szemszögébőlj a nemzetkőzi munkásmozgalom általános céljaiból kiindulva, a hazai sajátosságok figyelembe vételével vizsgálja társadalmi* politikai életünk gyakorlatát és előrehaladásunk tennivalóit, A taggyűlések elismeréssel szóltak minderről, hangsúlyoz* ván, hogy a párt politikáját az élet igazoltai érdemes követni^ van értelme a harcnakf amelyet következetesebb megvalósításáért folytatunk. Ilyen alapokról kiindulva szóltak általában mai gondjainkról, problémáinkról. Amint az már XXKK ilyenkor lenni szokottfj sok szubjektív elem is kisérte a pártos szenvedélyességgel átfűtött, felelősséf érzettel áthatott vitákat, észrevételeket. Találkozhattunk a valóságos helyzet pontos és pontatlan megítélésével, jogos felvetésekkel, több-kevesebb,vagy éppen indokolatlan türelmetlenséggel, A taggyűlések kkitikai észrevételeinek tekintélyes része arra vonatkozott, hogy egyes helyeken nem mindig számolnak azzal a ténnyel, hogy a gazdaság maga is az osztályharc területe. Bírálták azt a gazdasági gyakorlatot, amely a reformból nem lát egye^etj mint a nyerészkedés korlátlan lehetőségét, függetlenül a módszerektőlf az eszközöktől,]