MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. október 29-30.
1/8. ő. e. Pártértekezlet. 1-255. • 1970. október 29-30. - Napirend: - 2. A párt X. kongresszusának irányelvei és a Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása, a pártértekezlet állásfoglalásának kialakítása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 21-233.
- 455 ~ 460 ciális ellátása - rovására teremthető meg és a hitelek visszafizetése még évekig fékezi az egész gazdaság másirányu fejlesztését Idegen épitési kivitelező kapacitás hiányában ezen telepeket igen rövid idő alatt saját épitőrészlegeinkkel kényszerülünk kiviteleztetni, csaknem 500 millió Fi értékben. Sok hozzászólás emiitette a munkaerővándorlást és ezzel kapcsolatban bérezési rendszerünket. Szó volt arról, hogy az ÁG-k x bértömeg-gazdálkodást folytatnak és ez bevált. Valóban igy van. Persze azért az ÁG-%ban is vannak időszakonként munkaerő-gondok, de a fluktuáció a legtöbb gazdaságban nem haladja meg az egészséges mértéket,,pedig a munkakörülmények és keresetek nem jobbak, mint az iprban» Ebben a szabadabb bérgazdálkodásnak feltétlenül része van, de senki ne higyje, hogy a bértömeggazdálkodás mindent megold az üzemek vezetői helyett. Ez a bérgazdálkodási rendszer szerintem a vállalatok részére 33 kockázatosabb, mint az átlagbér-rendszer, éppen ezért a vezetés részéről nagyobb körültekintést és tényleges bérgazdálkodást igényel, mert egy esetleges bérelfutás,-jobb szót nem találok - nehéz helyzetbe hozza a vállalatokat. A nálunk kialakult rendszer lényege, hogy a reáffj^xúnnÁgixxaegállapitott bázisévhez viszonyított minden mozgás, a termelési értéket illetően^ egyben a bérszint változását is maga után vonja. A növekvő •termelési értékhez gazdaságaink az eredeti bérszintnek csak 4o %-t használhatják fel, pl. ha egy ÁG bázisévében 100 millió termelési értéfe e Sa±yjó±x 3of millió Ft bér^ használhal^fiel, akkor ez az ő bázisa és minden további termelési érték-növekedés - tehát mondjuk az adott példánál lo millió Ft termelési érték-növekedés - nem vonja maga után az erre járó 3o %- tehát 3 millió - bért, hanem annak csak 4o %-t, vagyis összesen 1,2 milliót. így ez a rendszer eleve meghatározza, hogy a termelésnövelés csak egy állandó és rendszeres munkatermelékenység alapján jöhet létre. Természetesen a termelési érték csökkenése esetén a bázisbér sem használható fel. Tény, hogy ennek buktatói vannak, uj feszültségeket is szül. Nem a feltételeket, a munkanélküliséget tartom a fő Veszélynek, hanem különösen a több profilú vállalatoknál a munkaigényesebb ágazatok elsorvasztását, vasv tel.ies likvidálását.
