MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. október 29-30.
1/8. ő. e. Pártértekezlet. 1-255. • 1970. október 29-30. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója. - - Szóbeli kiegészítés. 4-21.
A kérdés me gi teleséhez hozzátartozik, hogy kimondjuk, a munkáslétszám cserélődése lehet bizonyos szintig önmagában nem feltétlenül káros, nemfeltét lenül rossz. Hatást gyakorolhat a nemtörődöm, vagy rosszul szervezet üzem vezetésének megjavitáBára, Egy bizonyos hatáfo~n belül a munkahelycsere még úgyis hasznos, hogy élettapasztalatot, szakmai ismeretet is követel. Itt a notórius munkafegyelemsértőket figyelmen kivül hagyhatjuk. A munkás nálunk nem röghözköött, hanm teljesen szabad munkavállald és természetesen ez igy hdyes. * Hosszabb ideje azonban ugy érzékeljük, hogy a kivál^u li li, cserét már régen és nesszé túlléptük. Én itt zárójelben megjegyezném, hogy ismerjük és birtokunkban van a Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése, amely jelzi, hogy a munkaeitővándorlás valamelyest csökkent, hogy a termelékenység a kivánt mértékben növekedett az utóbbi években, de hozzátenném, hogy megvizsgálva ezt és a tavalyi statisztikai jelentéseket étnézve, tavaly is ez az időpont volt az, amikorra kialakult egy bizonyos megállás, mert szerepet játszik a közelgő tél. A termelőszövetkezetekben is a munka bizonyos mértékig ilyenkor csök ken, és hozzátenném azt is, hogy sok vállalatunknál a nyereségrészesedésben való részvétel, az abból való juttatás is olyan szabályozókkal van saját vállalatunknál beállítva, hogy ez is bizonyos mértékig ilyenkor hatást gyakorol és újból nagyobb hullámzás, munkaerőhullámzás alakul ki, amikor a nyereségrészesedés fizetése már megtörténik. Legalább is az eddigi statisztikai anyago\kat átn^ée erre a következtetésre jutottunk. A témának azonban van egy másik oldala is. Arról is beszélni kell. A gazdasági szabályozlak több olyan részelemük van, amelyek rontják a szocialista jövedelempolitikai elveit. A magunk számára közgazdaságilag nem indokolhatóan olyan helyzet bori|í^kozik ki, amelyben alacsony hatékonyságú termelési területen nagyobb a jövedelem, mint a magas termelési hatásfokkal rendelkezőn. Nem tudom, hsg:y talán két példával ezt a megállapítást bizonyítanám. Az %yik, talán nem is kell magyarázni, az építőipar, ahol magasabb felkészültségű a termíjejési hatékonyság, technológia, s itt alacsonyabb a jövedelem mint az alacsonyabb technológiai felkészültségű üzemeknél és mégis ezen üzemeknél sokkal, jelentősen magasabb jövedelemhez jutnak. Vagy elmondhatnánk példának az Ikladi Műszergyár esetét, amely nem egyedülálló példa. Itt hosszú