MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. október 29-30.

1/8. ő. e. Pártértekezlet. 1-255. • 1970. október 29-30. - Napirend: - 2. A párt X. kongresszusának irányelvei és a Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása, a pártértekezlet állásfoglalásának kialakítása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 21-233.

Pld-ul itt az egy tanteremre eső tanuló 61, mig országosan 42. Az ezer lakosra eső óvodai férőhely I6^amely elmarad ugy az országos, mint a megyei átlagos helyzettől. E területen 2 2oo lakás épült fel 4 év alatt, mintegy 8 ooo lakóval szaporította a létszámot, ugyanakkor a bolthálózat alig bővült, illetve csak átlagszintü beruházást kapott, amellyel még a korábbi lemaradások sem voltak pótolhatók. Igy alakulhatott ki az a helyzet, hogy egy boltegységre 2,5-ször több lakos esik^ mint országosan. Az erőfeszítések nem becsülhetők le^amelyek a jelenlegi állapot érdekében is történnek. Látható azonban, hogy az átlagos beruházásokkal áll szemben egy átlagon felüli lakossági számnövekedés az összes igényeivel, minthogy ezt a megyei jelentés is megállapítja. A jövőben a helyi erőforrások képződése növekszik, és ez igen jelentős. Pontos azonban a külön elbírálás a felsőbb szervek részéről, ^elyes célkitűzés a jelentésben, hogy a IV. ötéves tervben a lakásépítés legyen összhangban a járulékos beruházásokkal. De valamilyen módon a megyei átlagos szintet is el kellene érni. Ehhez kell fokozottabban bekapcsolódni a helyi társadalmi erőknek, vállalatoknak és intézményeknek is. Reális igényünk nem lehet má3, mint olyan szintre emelkedni, hogy a megei átlagos helyzetet ©lérjük . A ráckevei Duna-ág program,amelyről az utóbbi időben hallani lehetett, mindenképpen kétoldalú. Van egy természeti adottság, amelyet lehet hasznosítani, továbbá egy közgazdasági adottság, amely Budapest közelségével összefügg, és az a társadalmi folya mat, amely a városi ember természet iránti érdeklődéséből/fakad. Ebből indultunk ki amikor Duna-ági koncepciónkat kidolgoztuk és megvitattuk széles körben. Célkitűzésünk, hogy az egész járást érintő Duna-ág és délegyházi kavicsbánya tavat^mint a tömeges kirándulásra, vizisportokra, horgászásra, vikJÉendezésre, általában, mint a városi életből való kikapcsolódásra alkalmas területek egyrészt kihasználásra kerüljenek, másrészt természeti