MSZMP Pest Megyei pártértekezleteinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. november 3-4.
1/6. ő. e. Pártértekezlet. 1-303. • 1966. november 3-4. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság beszámolója. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 32-200.
A mezőgazdasági termelés belterjességének foka egyben kifejezője a gazdálkodás, illetve termelés színvonalának, meghatározója a termelési érték és a gazdálkodási eredmények alakulásának. A III. ötéves t^rv megyei célkitűzéseinek megvalósítása, a hozamok növelése szükségessé teszi a növénytermelés, az állattenyésztés belterjességének, intenzitásának fokozását. Ezért ő figyelmet érdemel az üzemi vezetők, járási és megyei szervek részéről egyaránt. A mezőgazdasági termelés központi kérdése a munka-termelékenység alakulása. A rende 11c ez és re álló adatok simg elemzéséből kitűnik, hogy a megye termelőszövetkezeteiben jelentős mértékben emelkedett^ növekedett a munka termelékenysége* A termelősM&ááí^gfeKk bővitése és korszerűsítése, valamint a termelést elősegítő korszerű eljárások és módszerek fokozottabb alkalmazása hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt négy évben az egy ledolgozott munkanapra jutó bttó termelési érték 57,6 %-kal növekedett. 1 ooo.-ft. termelési érték előállítására 1962-ben 7,3 munkanapot, 1965-ben már csak 4,6 munkanapot forditottak á megye termelőszövetkezetei. Sorolni lehetne azokat az uj eljárásokat, módszereket, amelyeket i^iiny, —"" a termelőszövetkezeti gazdaságok bevezettek és alkalmaznak• r Bnnek ellenére megállapítható, hogy a szövetkezeti vezetők és a különböző irányító szervek közelről sem tettek sxsgsi: meg mindent a korszerű, munkatermelékenységet növelő módszerek bevezetése és megfelelő alkalmazása érdekében. Éppen ezért nagy tartalékok maradtak kiaknázatlanul* A munkatermelékenységgel és az uj módszerek alkalmazásával összefüggésben szóvá kell tenni, hogy a mezőgazdasági üzemekben nem kielégítő a technológiai fegyelem, nem mindenhol érvényesül a szakértelem, a szakmai irányítás. A régi közismert és bevált módszerek alkalmazása nem felel meg a szakmai követelményeknek, gyakran probléma van az elvégzett munka minőségével és optimális időben való befejezésével. Mindezek kedvezőtlen hatása évenként megyei átlagban többtia^millió ft. kiesésben jelentkezik. Kedvezőtlenül befolyásolja a nuhka-termelékenység alakulását a rendelkezésre álló eszközök kapacitásának rossz kihasználása, karbantartásuk elhanyagolása. Ez a körülmény több szövetkezeti gazdaságban az eredménytelenség, a gyengeség e.^yik fő előidézője.
